Késik a brit eutanáziatörvény
Csak a következő választás után lépne életbe a jogszabály, mert úgy tűnik, mind az egészségügyre, mind az igazságszolgáltatásra nagy terhet róna, írja a Népszava.
Múlt év november 29-én még világszerte "történelmi döntésnek" számított a westminsteri parlament alsóházának szavazása arról, hogy szigorú feltételek teljesülése esetén gyógyíthatatlan, legfeljebb hathónapos túlélési eséllyel rendelkező betegek számára törvényessé válhat a kegyes halálba segítés. A képviselők elé egyéni képviselői indítvány formájában került előterjesztés Kim Leadbeater, Batley és Spen települések munkáspárti képviselőjének nevéhez fűződött, aki azt igazán hosszú, alapos előkészítés után nyújtotta be. Az alsóház megosztottságát jelezte, hogy a törvény 330 igen és 275 nem szavazattal ment át. Mindez messze nem volt még a történet vége.
A legfrissebb fejlemény, hogy az elmúlt hónapok parlamenti bizottsági vitáinak tanulságait leszűrve maga Leadbeater javasolta, hogy a törvény bevezetését halasszák el 2029-ig.
Mint a képviselőnő szóvívője jelezte, ez ugyan csak a legvégső határidő, de az indítványok nyomán szükségessé vált változtatások miatt több időre van szükség. Csak egy példa: az igazságszolgáltatás jelezte, a bíróságoknak nincs kapacitásuk minden egyes kegyes halálba segítési kérelem megtárgyalására. Az orvosi szakma is megüzente, hogy az új feladat óriási nyomást helyezne a recsegő-ropogó egészségbiztosítóra.
Man-sziget beelőzte Angliát és Walest
A csaknem 85 ezres lélekszámú Man-sziget lesz az első a Brit-szigeteken, amely legalizálja az asszisztált haldoklást. Éppen ezen a héten erősítette meg felsőháza a kegyes halálba segítést, így csak a királyi szentesítés van hátra. A törvény értelméne azok a felnőttek is igénybe vehetnék a szolgáltatást, akik öt éve élnek a Man-szigeten, és halálos betegségben szenvednek, és a várható élettartam nem haladja meg a 12 hónapot. Az orvosok szabadon dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a szolgáltatásban.
