Kannibalizmus és méhnyakrák boncmesteri szemmel
Az ország minden szegletéből és a határon túlról is érkeztek szakemberek a 22. Országos Boncmesteri és Asszisztensi Továbbképzésre, melyet ezúttal is a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gróf Tisza István Campus Pathologiai Osztálya szervezett. A Berettyóújfaluban tartott kétnapos tanácskozáson több mint száz boncmester és szakasszisztens bővíthette szakmai ismereteit.
A kórboncolás az orvostudomány számára valaha az egyetlen módszer volt, amelynek segítségével betekintést nyerhettek a szervezetben, a szervekben zajló folyamatokba. Manapság a képalkotó és a laboratóriumi eljárások már a beteg életében igen részletes vizsgálatokat tesznek lehetővé. Ezért elengedhetetlen a boncmesterek és az asszisztensek folyamatos szakmai fejlesztése. Többek között ezt a célt szolgálja az OBAT, vagyis az Országos Boncmesteri és Asszisztensi Továbbképzés, melyet 2001 óta folyamatosan megszerveznek.
Igyekszünk minden évben színvonalas előadókat hívni a rendezvényre, akik az igazságügyi orvostan, a makroszkópos és mikroszkópos patológia, valamint olyan társtudományágak, mint az állatorvostan és az általános orvosi, egyészségügyi területekről hozzák el a legfrissebb tudományos eredményeket a szakterületen dolgozó kollégáknak – tájékoztatott Dombi Imre főszervező, a DE KK Gróf Tisza István Campus Pathologiai Osztály főorvosa.
A berettyóújfalui campus 2023-ben alakult meg a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának szerves részeként.
A 2021-ben elindult integráció révén Magyarország egyik legnagyobb klinikai betegellátó rendszere jött létre három klinikai campussal, így ma már négymilliós éves betegforgalmat lát el összesen több mint hétezer dolgozónk. Ebben nagyon fontos szerepet játszanak a klinikák és a betegellátó egységek, melyek közül több már az integrációt megelőzően is regionális, központi jellegű betegellátó szerepet játszott. Ilyen a Pathológia és Igazságügyi Orvostan Intézet is, amely az integráció óta még nagyobb feladatot kapott és még inkább integratív szemlélet jellemzi diagnosztikai és terápiás tevékenységét – hangsúlyozta nyitóbeszédében Szabó Zoltán, a DE KK elnöke.
Hazánkban körülbelül kétszáz boncmester dolgozik, akik évről-évre visszatérő résztvevői a találkozónak.
A boncmesterek és asszisztensek munkája ritkán kerül előtérbe, azonban szakmai elhivatottságuk, szaktudásuk, munkájuk nélkülözhetetlen a rendszer működése szempontjából. Egy ilyen találkozó lehetőséget nyújt nemcsak az ismeretek felfrissítésére, hanem a szakmai kapcsolatok erősítésére is – emelte ki köszöntőjében Szőllősi Anna, a DE KK ápolási és szakdolgozói igazgatója.
A kétnapos tanácskozáson az igazságügyi orvostan legérdekesebb esetei mellett szó volt a többi között a munkahelyi balesetekről, a gyász és a gyászreakció kezeléséről a boncmesteri vonatkozásában, de olyan különleges témáról is tartottak előadást, mint a kannibalizmus.
