Javában folyik a kórházak felkészítése a téli üzemelésre
Több hónapos műszaki felkészülés, próbafűtések, készletgazdálkodás, országos logisztika és folyamatos ügyeleti rendszer szükséges ahhoz, hogy a hideg időjárás a lehető legkevésbé befolyásolja a betegellátást. A B+N Magyarország Kft. már a nyár közepén megkezdte a felkészülést a téli időszakra, amely több mint 300 aktív kórházat és egészségügyi intézményt érint, és amelyben a vállalat saját szakembergárdája mellett szükség szerint több száz alvállalkozó partner is részt vesz.
A téli létesítményüzemeltetés sajátossága, hogy a felkészülést a télre már hónapokkal az első fagyok előtt el kell kezdeni. Különösen igaz ez a magyarországi kórházak esetében, ahol gyakran elavult, cserére érett az épületgépészet. A fűtési rendszerek állapotának ellenőrzése és próbája mellett ide tartozik többek között a síkosságmentesítés megszervezése, a szükséges anyagok beszerzése és raktározása, illetve az olyan váratlan helyzetekre való felkészülés is, amikor rövid idő alatt jelentős többletkapacitásra van szükség.
250 tonna szóróanyaggal készülnek a télre
A tavalyi tél egyik fontos tapasztalata a síkosságmentesítéshez szükséges szóróanyag országos hiánya volt, ezért a vállalat idén a megszokottnál korábban kezdte meg a készletek feltöltését. A kórházak külső területeinek síkosságmentesítésére jelenleg már most is 150 tonna szóróanyagot tárolnak a cég központi telephelyen, további 100 tonna lekötése pedig folyamatban van. A tél kezdetére így mintegy 250 tonnás készlet állhat rendelkezésre, amely szükség esetén kiegészíthető. A gyorsabb és biztonságosabb ellátás érdekében országszerte több depópontot is kialakítanak. Ezek lehetővé teszik, hogy a szóróanyagot akkor is gyorsan el lehessen juttatni az érintett kórházakhoz, ha a szélsőséges időjárás miatt egyes útszakaszok nehezebben vagy egyáltalán nem járhatók.
A fűtési szezon előtt minden rendszert tesztelni kell
A fűtési szezonra való műszaki felkészülés már hónapokkal korábban megkezdődött. A B+N Magyarország szakemberei a felkészülés során felmérték valamennyi kapcsolódó berendezés állapotát, majd próbafűtést végeztek. Ennek során a szakemberek azt ellenőrzik, hogy minden érintett helyiségben megfelelően működik-e a rendszer, illetve nincs-e szivárgás, csöpögés vagy más olyan hiba, amely az éles üzem során problémát okozhat. Abban az esetben, ahol komolyabb beavatkozást igénylő hibát tapasztalnak a kollégák, ezt az előírásoknak megfelelően az intézmény fenntartójának jelzik, aki a szükséges javításokat, esetleges felújítási munkálatokat jogosult megrendelni. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által meghatározott hőmérsékleti protokoll alapján az egészségügyi betegellátó területeken a fűtési szolgáltatás rendelkezésre állását a lakossági fűtési időszak megkezdését megelőzően szükséges biztosítani. Ennek célja a betegellátás zavartalan működéséhez elengedhetetlen hőmérsékleti feltételek folyamatos fenntartása.
Ha a hagyományos rendszer ezt átmenetileg nem tudja biztosítani, alternatív fűtési megoldások alkalmazása is szükségessé válhat. A vállalat ezért már a felkészülési időszakban számba vette az egyes intézményekben alkalmazható tartalékmegoldásokat, hogy egy esetleges meghibásodásnál a beavatkozás minél gyorsabban megkezdődhessen, és a betegek, illetve az egészségügyi dolgozók minél rövidebb ideig legyenek kitéve a nem megfelelő hőmérsékletnek.
Komplex műszaki feladat az elöregedett rendszerek üzembiztonságának fenntartása
A téli felkészülés egyik legnagyobb műszaki kihívását az jelenti, hogy számos egészségügyi intézményben több évtizedes, egyes helyszíneken akár 50 évnél is idősebb hűtő- és fűtőrendszerek működnek. Ezek biztonságos üzemeltetése folyamatos műszaki felügyeletet, rendszeres állapotellenőrzést és gyors beavatkozási képességet igényel. Van, ahol hosszabb távon komplexebb műszaki korszerűsítésre is szükség van. A problémák kezelése ezért nem merül ki az éves karbantartásban: a vállalat szakemberei az előzetesen összeállított hibalisták alapján folyamatosan dolgoznak a legsürgetőbb feladatokon. A több évtized alatt kialakult műszaki problémák egy része ugyanakkor nem orvosolható egyetlen szezon alatt, ezért a felkészülésnek a meghibásodások kezelésére, illetve az átmeneti megoldások biztosítására is ki kell terjednie.
24 órás készenlét a betegellátás folytonosságáért
A B+N Magyarország Kft. több mint 7000 saját munkavállalóval vesz részt az egészségügyi intézmények mindennapi működtetésében, közülük mintegy 2000 szakember dolgozik a műszaki üzemeltetés területén. A vállalat 134 egészségügyi intézményben nyújt helyszíni gondnoki felügyeletet, a további szolgáltatásnyújtással érintett aktív telephelyek száma pedig jelenleg 311. A saját szakemberállományt szükség esetén alvállalkozói partnerek egészítik ki, akik különösen rendkívüli időjárási helyzetekben speciális eszközökkel – például hókotrókkal és szórógépekkel – is támogathatják a munkát. A saját és partneri kapacitások összehangolása lehetővé teszi, hogy extrém időjárási körülmények között is rövid időn belül további munkaerőt és speciális eszközöket lehessen a kritikus helyszínekre irányítani.
A vállalat szakemberei 24 órás ügyeleti rendszerben, szükség esetén alvállalkozók bevonásával készülnek a téli időszakban jelentkező műszaki hibák kezelésére. A 24 órás ügyeleti rendszer célja, hogy a műszaki problémák jelzését követően a szükséges szakemberek és erőforrások a lehető legrövidebb időn belül mozgósíthatók legyenek. Amennyiben egy meglévő fűtési rendszer átmenetileg nem képes megfelelően működni, többféle alternatív megoldás – például konténerkazán, olajradiátor vagy elektromos hősugárzó – is szóba jöhet, az adott intézmény műszaki adottságainak figyelembevételével.
A több száz telephelyet érintő téli felkészülés így egyszerre jelent műszaki, logisztikai és humánerőforrás-feladatot. A B+N Magyarország ezt a komplex feladatot a megelőző műszaki ellenőrzések, az előre felépített készletezés és logisztika, az országos szakemberhálózat, valamint a 24 órás reagálási képesség összehangolásával kezeli. A cél minden esetben az, hogy az időjárási és műszaki kockázatok kezelése a háttérben maradjon, és az egészségügyi intézmények működését, illetve a betegellátás folytonosságát a lehető legkisebb mértékben befolyásolja.
