Jakab Zsuzsanna: Jövőre vége lehet a pandémiának

Azt most már minden kétséget kizáróan ki lehet-e jelenteni, hogy nem mesterséges úton előállított vírusról van szó?

Még semmit nem sem bizonyítani, sem kizárni. Az, hogy a vírus egy laborból származik, éppúgy ott van még a hipotézisek között, mint hogy élelmiszerláncból, illetve tradicionális piacokról, vagy hogy az állatvilágból. Ezeken mind végig kell menni szisztematikusan, és ez időbe telik.

Hallani olyan véleményeket, amelyek szerint az omikron hozhatja el a nyájimmunitást, mert nagyon gyorsan terjed ugyan, de nem okoz nagyon komoly tüneteket. Ön szerint is ez lehet a megoldás, vagy mindenképpen az oltásokkal tudjuk csak leküzdeni a pandémiát?

Nyilván a természetes immunitás is hozzáadódok a nyájimmunitáshoz, ám addig, amíg a világ népességének jelentős része nem részesül koronavírus elleni védőoltásban, nem lesz vége a járványnak. Ezt kell megérteni, hogy nem fogjuk tudni felszámolni a pandémiát, amíg nem lépünk előbbre a vakcinaegyenlőség kérdésében. Ez nem csak morális, hanem stratégiai kérdés is, hiszen minél lassabban haladunk az oltásokkal, annál nagyobb esélyt adunk a vírusnak az alkalmazkodáshoz és ezzel az újabb és újabb mutációk kifejlesztéséhez. Ezért tűzte ki a WHO célul azt, hogy jövő év közepéig a világ lakosságának 70 százaléka be legyen oltva Covid ellen.

Mennyire sikeres a WHO-nak a vakcinákhoz való méltányos hozzáférésért indított Covax programja?

Ebben az évben lassabban haladtunk ezen a téren, mint szerettük volna, főleg, mert azokban az országokban is nagy járványok voltak, amelyek nagy gyártókapacitással rendelkeznek, például Indiában. De most úgy látjuk, hogy 2022 elején fel lehet gyorsítani ezt a folyamatot, már ez év végére körülbelül 1,8 billió dózis koronavírus elleni vakcina lesz elérhető a program által lefedett 92 ország számára, amivel az összlakosságnak körülbelül a 27 százalékát tudjuk teljesen beoltani.

Ennek érdekében nagyon komoly és sokrétű előkészítő munka zajlik. Abban a 35 országban pedig, ahol nagyon gyenge az egészségügyi ellátórendszer, különösen nagy erőfeszítést kell tennünk az oltási kampányok sikeréért, mert a vakcinák eljuttatása ezekre a helyekre csak az első lépés.

(...)

Mégis Európa most már sokadszor a járványok gócpontja.

Ennek alapvetően az az oka, hogy ez egy szó szerint öreg kontinens, sokkal magasabb az átlagéletkor, mint Ázsiában vagy Afrikában, és ez a járvány lényegesen jobban terjed az idősek és a krónikus, társbetegséggel küzdők között.  De ide tartozik az oltásellenesség is, ami nem új jelenség, emlékszem, amikor európai regionális igazgató voltam, mennyit küzdöttünk például azért, amikor kanyarójárványok alakultak ki Romániában, Ukrajnában vagy Bulgáriában, hogy az emberek elfogadják az oltást. Nem minden országban volt mindig annyira magas a védőoltások iránti bizalom, mint Magyarországon, és ez látszik is az átoltottsági statisztikákon.

A harmadik tényező, hogy a járványügyi intézkedéseket nem csak bevezetni, de kivezetni is átgondoltan kell, és a nyár eleji gyors nyitások, majd a tömeges összejövetelek, rendezvények, a nyári utazások mind hozzájárultak az őszi járványhullámokhoz.

Ha nem teszik kötelezővé globálisan a koronavírus elleni védőoltásokat, könnyen lehet, hogy nem a szegény országok alacsony átoltottsága miatt nem lehet majd véget vetni a világjárványnak, hanem a járványtagadók és az oltásellenesek miatt. Ennek ellenére a kötelező koronavírus-oltást a WHO sem támogatja. Mi az oka ennek?

Az Egészségügyi Világszervezet általában nem híve az oltások kötelezővé tételének, sokkal inkább a meggyőzésé és a kommunikációé, arról nem is beszélve, hogy ezt – figyelembe véve sok más tényezőt – az országoknak maguknak kell mérlegelniük, hiszen nemzeti hatáskör.

Én azt látom, hogy közvetett eszközökkel is jó eredményeket lehet elérni, például azzal, hogy csak oltással lehet beíratni a gyerekeket az iskolába, vagy, hogy egyre több munkahelyen is elvárás az oltottság. A WHO-n belül is vita volt arról, kötelezővé tegyük-e a koronavírus elleni oltást, de végül is nem volt kérdés, hogy nekünk ebben is jó példával kell elöl járnunk.

Az egyik influenza-vírustörzs „kihalását” a koronavírus-pandémia pozitív hatásának tartják. Erre a szezonra ugyanakkor komoly influenza-járványt valószínűsítenek az epidemiológusok, mondván az influenzának egy olyan variánsa terjed, ami ellen kevésbé hatékony a védőoltás. A WHO szerint is aggódni kell?

Európa-szerte tapasztalatunk influenza-szerű megbetegedéseket, akár komoly tünetekkel. Ezért az a véleményünk, hogy mindenki oltassák be magát influenza ellen is a rizikócsoportba tartozók, akinél súlyos állapotot okozhat egy esetleges megbetegedés. 

A hónap végén már két éve lesz, hogy Wuhanban azonosították az első új típusú koronavírus-fertőzötteket, és márciusban két éve, hogy a WHO világjárványt hirdetett. Vége lesz valaha a pandémiának?

Mi 2022-ben szeretnénk véget vetni a pandémiának, ezért is sürgetjük mielőbb a globális átoltottság növelését. A koronavírus nem fog eltűnni, feltehetőleg helyi járványokat okoz majd – endémiás lesz –, de a gazdaságok működését már nem fogják érezhető módon befolyásolni. Fontosak lesznek azonban az emlékeztető oltások, és rövid időn belül lesz elég adatunk arra is, hogy milyen gyakran kell majd ezeket beadni, reményeink szerint évente egyszer elég lesz, és akkor össze lehet majd kombinálni az influenza-oltásokkal.

A teljes interjút a Növekedés.hu közli.