Ismét háborús övezetben gyógyítottak magyar orvosok

Az I. orvosi misszió tapasztalatai és sikere alapján az Afrikai-Magyar Egyesület újra önkénteseket szervezett és indított a kelet-kongói Rutshuruba. Orvosaink egy hónapos gyógyító tevékenység után térnek vissza otthonaikba. A Háború Gyermekei Segélyakció keretében  magyarországi egyéni és céges adományozók támogatása révén tudott segíteni a II. orvosi misszió a harcok következtében nincstelenné vált családokon, menekült gyermekeken. Az orvosok 135 kg egészségügyi felszerelést vittek magukkal az Egyptair segítségének köszönhetően. 
Induláskor Vujity Tvrtko Magyarország követeinek nevezte az utazókat. Egy hónap után az Afrikai-Magyar Egyesület házigazdájaként Kembe Sorel köszöntötte a visszatérő önkénteseket a Ferihegyi repülőtéren rendezett sajtótájékoztatón. Dr. Pezderka Gyöngyvér tokodaltárói gyermekorvos, Dr. Csák Enikő budapesti neurológus és Szerbin Judit szerencsi önkéntes hazájától több ezer kilométerre azokon a gyermekeken, rászorulókon segített, akik a menekülés és a kifosztottság következtében legyengült szervezettel élnek és a betegségeknek legkönnyebben áldozatául eshetnek. Gyógyítottak a Kiwanja menekülttáborban, ahol tízezer ember egészségügyi ellátás nélkül él, szakemberek és eszközök hiánya miatt. Segítettek a világtól elzárt kistelepülések szenvedőin mobil klinika működtetésével.
„Kibumba település nagyon forgalmas, a lakosok az út mentén árulják a zöldségeket. Miután a falu relatíve közel fekszik Gomához (tartományi székhely), ezért egyetlen egy segélyszervezet sem kíván segédkezni itt. Pedig a falu főnökének elmondása szerint a szükség igen nagy, mivel errefelé jelentős az átmenő forgalom és emiatt sokan fertőződnek meg nemi úton terjedő betegségekkel és HIV vírussal. Mobil klinikánkat a falusi főnök irodájában állítottuk fel. Pillanatok alatt sikerült egy nagy asztalt és hét széket szerezni. Kettőt az orvosoknak, kettőt a fordítóknak, kettőt a betegeknek és egyet Juditnak. Sikerült találnom egy helyi fordítót, aki még gyógyszertári képesítéssel is rendelkezett, így ő dolgozott Györgyivel, James az állandó tolmácsunk, pedig Enivel. Később a rugarai MONUC bázis parancsnoka is ellátogatott táborunkba, ahol nagy tetszéssel nyugtázta dicséretre méltó munkánkat.” – részlet Schumicky Lilla koordinátor beszámolójából (www.ahu.hu – Blogok – Orvosaink Kongóban).
„Egy bambusznáddal körbekerített területen állítottuk fel mozgóklinikánkat a falu főnökének helyettese segítségével, s azért nem a főnökkel, mert őt letartóztatták. Előző nap reggel még beszéltem vele, hogy informáljam az érkezésünkről, és állítólag utána tartóztatták le a kormánnyal való politikai szembenállása miatt. Kongóban és más afrikai országokban sajnos ez szinte mindennapos. A betegek két sorban a félig nyitott kis helyiség előtt sorakoztak, egyik sorban az anyák gyermekeikkel, másikban az idősek. Orvosaink elmondása szerint itt voltak a legbetegebbek az emberek, talán még súlyosabb állapotban voltak, mint a kiwanjai IDP táborban. Szörnyű betegségekkel találkoztunk, volt olyan gyermek, akinek három centiméterre állt ki az élő féreg a lábhajlatából. Az egyik nőnek lerohadt egy fertőzés következtében az egyik mellbimbója. Akadt olyan öregember, aki a klasszikus nyolcvanas évek végi etióp éhező fényképekre emlékeztetett. A legsúlyosabb eset két leprás volt, az egyik egy kb. négy-öt éves kisgyermek. A lepra az arcát támadta meg, és a szemét annyira kirohasztotta, hogy a forgó szemgolyóját is lehetett látni. Borzalmas látvány volt. Azt hiszem ilyen súlyos eseteket még orvosaink sem tapasztalhattak eddigi pályafutásuk során. 
Érezni lehetett, hogy ez a mai nap lelkileg is mindenkit megviselt. Aki még nem járt Fekete-Afrikában, az ezt a nyomort és a szomorú emberi- és gyermeksorsokat aligha tudja elképzelni.”
A kelet-kongói háború következtében kialakult humanitárius katasztrófa azokat a szegény családokat hozta lehetetlen helyzetbe, akiknek a menekülés következtében semmijük nem maradt. Az Afrikai-Magyar Egyesület elsősorban azon a többezer gyermeken kíván segíteni, akik még a szüleiket is elvesztették. Júniusban elindítjuk harmadik orvosi missziónkat, kiszállítottuk és elosztjuk a rendelkezésünkre álló ruhaadományt. Szeretnénk munkatársunk segítségével a helyszínen élelmiszert és a túléléshez szükséges alapvető használati eszközöket vásárolni a rászorulóknak.
Az Afrikai-Magyar Egyesület tovább folytatja az adománygyűjtést annak érdekében, hogy a háborús szegénység következményeit csökkentse, segítsen a lehető legtöbb kongói kiszolgáltatott gyermeken!
Az Egyesület honlapja folyamatosan tájékoztat arról, hogy kik és milyen összeggel támogatják a Háború Gyermekei Segélyakciót.

Az Afrikai-Magyar Egyesület sajtóközleménye