Fenntartható egészségügyre van szükség!
Az ENSZ két éve történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amelyben a tiszta, egészséges és fenntartható környezetet egyetemes emberi jogként ismerte el. Ehhez olyan egészségügyi rendszerekre van szükség globálisan és lokálisan, amelyek képesek a kihívásokra időben, s megfelelő válaszokat adni, emlékeztette a közönséget Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke az első Fenntartható egészségügy Magyarországon fórum első előadójaként. A fórumot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Svájci Nagykövetség és a SwissCham, valamint a Roche Magyarország szervezte.
A konferencia alapvető célja volt, hogy rávilágítson arra, az egészségügy és az élettudományi szektor nélkülözhetetlen a társadalom fenntartható fejlődéséhez. Az egészséges lakosság egyben produktívabb is, így az egészségügy fejlesztése hozzájárulhat egy nemzet általános jólétéhez és prosperitásához. Az élettudományi szektor ezenfelül jelentős nemzetgazdasági hozzáadott értékekkel bír, hiszen munkalehetőséget biztosít, ösztönzi az innovációt és vonzza a további befektetéseket.
A megnyitó beszéd során Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete elmondta: Az ehhez hasonló események fontos hírnökei a sikeres kormányzati, akadémiai és ipari szereplők közötti, előremutató együttműködéseknek. Ez a kulcs az egészségügy hatékony előrelépéséhez, hangsúlyozta.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia négy dimenzióban határozza meg a fontos pontokat, ezek a környezet, a gazdaság, a társadalmi tőke és az emberi erőforrás, melyen belül az egészségügy is kiemelt szerephez jut, kezdte a kerekasztal-beszélgetésen az alapok lefektetésével Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. A dimenziók önállóan nem működnek, egymásra támaszkodva, együtt fejlődve tudnak hatékonnyá válni és hozzájárulni a fenntarthatósághoz. Mindennek elengedhetetlen része az ágazati, ipari együttműködés is, hangsúlyozta dr. Nagy Ádám Iparügyekért felelős helyettes államtitkár. Az egészségipari stratégia is ezt a holisztikus megközelítést követi, melyet több, mint ezer ipari szereplő megkérdezésével készítették el.
A gondolatot Pető Dorina, a Center for Future Health Development diákszervezet társalapítójaként egészítette ki, hangsúlyozva a civil szervezetek bevonását az állami és szakmai összefogásba. “A könnyen érthető, fiatalokat megszólító kommunikáció kapcsán együtt dolgozunk az Egészségügyért felelős államtitkársággal. Közösen felismertük, hogy egy civil szervezet rugalmasabban tud reagálni a társadalom felől megfogalmazott igényekre, míg az állami szervek a rendszerszintű bevezetést tudják ösztönözni”, tette hozzá.
“Az egészségügynek flexibilisnek, rugalmasnak és reziliensnek kell lennie. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő minőségű adatok álljanak rendelkezésre, az adatalapú döntéshozatalt elősegítve. Mindehhez egy jól funkcionáló platform nélkülözhetetlen, hogy egyszerűen gyűjtsük és elemezzük az adatokat, melyek meghatározzák az egészségügyi stratégiát. Az EESZT, mely Európában is szinte egyedülálló, nagyon jó alapot jelent”, fogalmazta meg a kerekasztal beszélgetésben dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár.
Jörg-Michael Rupp, a Roche, biotechnológiai vállalat Európai elnöke key note előadásában elmondta: “A helyes adatfelhasználás a jövő kulcsa, hiszen az egészségügynek a jelen igényeit kell kielégítenie és választ adnia a holnap kihívásaira. Már rendelkezésünkre állnak olyan adat-menedzsment megoldások és technológiák, melyek segítségével pontosabban meghatározhatók, hogy hol és milyen formában kell beavatkozni a döntéshozóknak, illetve ezen adatok segítségével gyorsabb, hatékonyabb és személyreszabottabb ellátások biztosíthatók az egyes betegek, és a teljes ellátórendszer szintjén is. A fenntarthatóság szempontjából is fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyre fordított kiadásokat hosszú távú befektetésként kell tekinteni, mivel annak fejlesztése, az új innovatív technológiák és terápiák bevezetése egyszerre járul hozzá a lakosság egészségi állapotának javításához, a kapacitások hatékonyabb felhasználásához is”.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megkezdett együttműködések folytatása a nyitja a stratégiai célok teljesülésének.
