EB: ellenállóképes egészségügyi rendszerekre van szükség
Európának sürgősen innovatív és ellenállóképes egészségügyi rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy javuljon az egészségügyi ellátás és a versenyképesség, közölte múlt héten az Egészségügyi helyzet az EU-ban című kezdeményezés részeként közzétett jelentésében az Európai Bizottság.
A bizottság a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közösen készítette el a jelentést.
Eszerint a tagállamok egyre sürgetőbb problémákkal szembesülnek, például a népesség elöregedésével és a nem fertőző betegségek jelentette problémákkal, de nem adják fel a küzdelmet, és kulcsfontosságú reformokat vezetnek be, amelyek végül "a megelőzés, a beruházások és az egészségügyi reformok révén gazdasági jólétet fognak eredményezni".
A dokumentum négy olyan kulcsfontosságú területet határozott meg, amelyeken javulásra van szükség. Ilyen a nem fertőző betegségek megelőzése, a digitális egészségügyre való átállás felgyorsítása, az alapellátás megerősítése, valamint a megfizethető gyógyszerekhez és innovációhoz való hozzáférés előmozdítása.
A jelentés mellett az uniós bizottság közzétett 29 egészségügyi országprofilt is, amelyek az egészségügyi trendekkel és az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos legújabb fejleményeket ismertetik az összes uniós országra, valamint Izlandra és Norvégiára vonatkozóan. Az országprofilok elemzést adnak az adott ország egészségügyi rendszerének hatékonyságáról, hozzáférhetőségéről és ellenállóképességéről, különös figyelemmel a gyógyszerekre.
A Magyarországra vonatkozó országprofil megállapításai szerint a koronavírus-járvány idején bekövetkezett ideiglenes csökkenés után a várható élettartam 2024-ben 77 évre emelkedett. Ez 4,7 évvel alacsonyabb az uniós átlagnál. Magyarországon a nők (80,1 év) átlagosan 6,3 évvel élnek tovább, mint a férfiak (73,8 év). A szív- és érrendszeri betegségek és a rák együttesen az elhalálozások több mint 70 százalékáért voltak felelősek 2023-ban.
Az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a felnőtt dohányosok aránya (25 százalék), de az elmúlt két évtizedben más EU-országokhoz képest ez az adat csökkenő tendenciát mutat.
Az alkoholfogyasztás viszonylag magas, ami azt jelenti, hogy a 18 évesnél idősebb magyar felnőttek által elfogyasztott átlagos alkoholmennyiség 2022-ben fejenként 10,8 liter volt. Ez kismértékű csökkenést jelent 2010-hez képest, de még mindig magasabb, mint az EU 9,8 literes átlaga. A felnőttek és serdülők körében az elhízottak aránya Magyarországon növekszik, 2022-ben 22 százalék volt, meghaladva a 15 százalékos uniós átlagot.
Magyarország 2023-ban lakosonként 1925 eurót költött egészségügyre, ami az uniós átlag körülbelül fele. Az állami finanszírozás az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2023-ban a folyó egészségügyi kiadások 74 százalékát tette ki. A magánkiadások körülbelül 23 százaléka közvetlen lakossági hozzájárulásokból származik, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (16 százalék).
