EU: egészségügy a vírus után

A politikusok egy része azt szeretné, ha szabadabb kezet kapna az EU ezen a területen, amely egyébként tagállami hatáskör. Éppen ezért a politikusok másik része viszont amiatt aggódik, hogy az unió jogosítványokat akar elvonni a nemzeti kormányoktól.

Michael Roth, a soros elnökséget ellátó Németország államminisztere azt mondta, hogy az elnökség a válság eddigi tapasztalatai alapján konkrét intézkedéseket fog javasolni. Beszélt arról is, hogy az elsődleges cél a biztonságos, hatékony oltóanyag, amelynek tömeges gyártását és hozzáférhetőségét kell biztosítani. Roth szerint az elmúlt hónapok fejleményei alapján azt el lehet mondani, hogy egy jó minőségű egészségügyi rendszer jelentős védelmet tud biztosítani. Ugyanakkor – bár a globalizációt nem akarja felfüggeszteni az EU – az egészségügyi termékek előállítását Európában kell garantálni, mert ez hozzájárul a kontinens szuverenitásához.

Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa lehűtötte a kedélyeket, szerinte korai még a járvány utáni időszakból beszélni. Bejelentette, hogy jövő héten a Bizottság közzéteszi azt a cselekvési tervet, amellyel a tagállamok könnyebben felkészülhetnek a következő hullámra, hullámokra. Néhány részletet azonban előre bocsátott. Kiemelte, hogy az egységes fellépés életbevágó, a reagálási mechanizmust pedig meg kell erősíteni. Az EU nagyobb szerepvállalása érdekében a Bizottság azt fogja javasolni, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC) erősítsék meg és a feladatait bővítsék ki a hatékonyabb fellépés érdekében. Ezzel együtt az Európai Gyógyszerügynökséget is meg kell erősíteni, hogy koordinálni tudja a tagállamok fellépését és elkerülhessük a gyógyszerhiányt. Ezen túl az európai közegészségügyben is nagyobb mértékben jelen kellene lennie az EU-nak, különösen a határokon át terjedő járványok kezelése esetében – jelentette ki a biztos, majd hozzátette: A következő hat hónap kritikus lesz, nem lehet hátra dőlni.

A vita további részletei az Indexen.