Élettudományi stratégia: Magyarország számára is kitörést jelenthet

Jelenleg a régió lemaradásban van más globális szereplőkkel szemben. A fő célok között szerepel többek között az innováció ösztönzése, a szakemberek és a beruházások megtartása és továbbiak idevonzása – derült ki Dán Nagykövetség és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett beszélgetésen. A résztvevők szerint közös uniós összefogással, összehangolt stratégiával és agilis szabályozási környezettel Európa nem csak lépést tud tartani a globális versennyel, hanem előnyt is kovácsolhat. Magyarország az élettudományok területén több mutató esetében is átlag felett teljesít, a kérdés, hogyan tudja ezeket a pozíciókat megtartani, illetve tudja-e javítani.

A december végéig tartó dán EU-elnökség egyik kiemelt programja az uniós versenyképesség fokozása, többek között az élettudományok területén is. Az uniót 2030-ra az élettudományok –ilyen például a biotechnológia, az egészségügy vagy a gyógyszeripar is - szempontjából még vonzóbb hellyé szeretnék tenni, a célok között pedig ott van az is, hogy az EU vezető szerepe töltsön be a klinikai vizsgálatokban. Ehhez azonban összehangolt stratégiára van szükség – derült ki a Dán Nagykövetség és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A dán módszer: fókuszban az élettudományok

Az élettudományok gazdasági hatására pedig Dánia jó példát jelent, hiszen az ország az európai élvonalba tartozik. Dánia legnagyobb exportterméke a gyógyszer, a gyógyszerek exportja 2010 óta megtriplázódott és elérte a 168 milliárd dán koronát, csak 2024-ben pedig a teljes áruexport 18 százalékát tette ki, és egyben a gazdasági növekedés feléért a gyógyászati termékek feleltek.

Európában a leginkább az élettudományokra specializálódott országként Dániában 2022-ben közel kétezer élettudományok területén tevékenykedő vállalatot tartottak számon, az erre épülő iparág pedig 69 ezer főnek adott munkát. Az egy millió főre vetített klinikai vizsgálatok tekintetében Dánia az első helyet foglalta el Európában 2023-ban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az országban erős a bizalom és az együttműködés az egyes szereplők, a köz- és magánszféra, így a kórházak, vállalatok, orvosok, kutatók és betegek között. Az országnak a jelenleg mára harmadik, élettudományokra specializálódott stratégia hatályos, amely széleskörű egyeztetéseken alapszik és így közös pontként funkcionál az érintett szereplők számára. A cél az, hogy 2030-ig Európában vezető szerepet töltsön be Dánia ezen a téren. Ez pedig mind a gazdaságra, mind a betegek életminőségére, mind pedig az egészségügyi ágazatra pozitív hatást gyakorolna.

Európa diktálhatná a tempót

A célok eléréséért jött létre az ún.Life Science Council (Élettudományok Tanácsa) is, amely többek között a releváns minisztériumok és az iparág közötti párbeszédet koordinálja. A szervezet a dán elnökség alatt ajánlásokat is megfogalmazott egy uniós szintű élettudományi stratégia kialakításához.

A beszélgetésen résztvevő szakemberek szerint közös uniós összefogásra, összehangolt stratégiára van szükség, hiszen egyetlen tagállam sem képes például egyedül biztosítani az ellátási láncokat, vagy elegendő klinikai kutatást végezni. Azonban egy közös keretrendszerrel, beruházásokkal, agilis szabályozási környezettel Európa nem csak lépést tud tartani a globális versennyel, hanem meg is határozhatja az irányt.

Összehangolt uniós stratégia kell

A közös stratégia részeként többek között növelni szeretnék a kutatási-fejlesztési befektetéseket, több kockázati tőkét bevonni, megerősíteni az egészségügyi adatok digitalizálásának keretrendszerét, illetve egy olyan agilis és hatékony rendszert létrehozni, amellyel több klinikai vizsgálatot lehetne a kontinensre vonzani.

Az eseményen elhangzott, hogy Európán erős a nyomás, mivel fel kell vennie a versenyt, többek között az USA-val, de emellett Kínával, a távol-keleti régiókkal és Dél-Amerikával is, ha több klinikai vizsgálatot szeretne megszerezni. A European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) adatai beszédesek: míg az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2010 és 2022 között (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés.

Magyarország is könnyen lemaradhat

Azonban nemcsak az EU egészének, hanem Magyarországnak is fontos figyelmet fordítania a klinikai vizsgálatokra: hazánk eddig kifejezetten jól állt ezen a téren, azonban a számuk egy ideje folyamatosan csökken. Nagyjából százezer főre 1,68 vizsgálat jutott, ami az ötödik helynek felelt meg az országok rangsorában. Ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag magas szintről indult el a csökkenési trend. Ráadásul egyre több nemzeti stratégia létezik, például Romániában is, arra vonatkozóan, hogyan tudnának minél több klinikai vizsgálatot vonzani.

Magyarországon a versenyképesség növeléséhez szintén több teendő van még. Az élettudományok területén több mutató esetében is átlag felett teljesít az ország, ilyenek például a klinikai vizsgálatok aránya vagy a magasan képzett munkaerő is. Az a kérdés, hogyan tudjuk ezeket a pozíciókat megtartani, illetve javítani. Az élettudományok által lefedett szakterületek jelenleg hat különböző minisztériumhoz tartoznak, azaz nincs egy olyan dedikált szervezet, amely a dán példához hasonlóan a párbeszédet koordinálná. Az előrelépéshez az egészségügyi adatokhoz való hozzáférésre is szükség van, Magyarországon pedig jelentős ez az adatvagyon, azonban ennek hasznosítását is fontos lenne fejleszteni. Magyarországnak is szüksége van egy Élettudományi Tanácsra és stratégiai célok kitűzésére – mondta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.

A szakember szerint összességében növelni kellene az egészégügyre fordított kiadásokat, hiszen az ebbe a területbe fektetett pénz egyben befektetés az országba, egy egészségesebb társadalomba, amely jobban hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez.