Átadták a Bolyai-díjat

A köztársasági elnök kiemelte: Stépán Gábor élő példa arra, hogy a tudomány motorja a kíváncsiság, amely a gyermekkorból fakad. Hozzátette: a tudomány bölcsője is a család, hiszen a szülők feladata nemcsak kielégíteni, hanem megőrizni, táplálni a gyermek kíváncsiságát, s ezzel a jövő tudósait nevelni.

Stépán Gábor a díjbizottság egyhangú döntése alapján érdemelte ki az elismerést.

A díjazottat méltatva azt mondta, Stépán Gábor olyan kiemelkedő oktató, akire a diákjai az egyetem kapuin kívül is számíthatnak, aki sok helyen élt és dolgozott külföldön, mégis hazatért és jelenleg Magyarországon végzi tudományos munkáját, oktatói tevékenységét.

Novák Katalin szólt arról is, hogy a tudósok feladata feltárni a tudományos igazságot, ezt széles körben ismertté tenni, a közösség tagjai pedig eldönthetik, hogy a tudomány által kínált igazságok közül melyekkel akarnak élni és melyekkel nem. Képesnek kell lennünk lemondani is egy tudományos lehetőségről, ha úgy ítéljük meg, hogy a közösség számára több kárt okozna, mint előnyt, mutatott rá Novák Katalin, hozzáfűzve: nem az a nemzet lesz versenyképes, mely a tudomány jelenleg ismert minden lehetőségével él, hanem az, amely bölcs döntéseket képes hozni arról, mivel éljen és mivel ne.

A díjazottat Perczel András szerkezeti kémikus professzor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta. Stépán Gábor 1994 óta a műszaki tudományok doktora, szakterülete a dinamika, a szerszámgépek rezgései, erőszabályozás robotokon, járműkerekek nemlineáris rezgései, emberi és robot egyensúlyozás, bifurkáció elmélet és káosz. A tudós tagja többek között a Bolyai János Matematikai Társulatnak, a Magyar Mérnökakadémiának, az International Union of Theoretical and Applied Mechanics és az EuroMech vezetőségének.

Stépán Gábor 1988-ban megkapta az MTA Fiatal Kutatói Díját, 2001-ben mestertanár címet szerzett, 2006-ban Simonyi Károly mérnöki díjjal tüntették ki, 2011-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Szilárd Leó-díjat, 2023-ban Jedlik Ányos-díjat kapott. Amerikai és kínai szakmai díjak mellett az egyetemi hallgatóitól számos esetben kapta meg a legkiválóbb oktatóknak járó díjat.

Az első Bolyai-díjat az akadémia jelenlegi elnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, majd Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András szerkezeti kémikus, Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, É. Kiss Katalin nyelvész, Barabási-Albert László fizikus, hálózatkutató, 2021-ben Karikó Katalin kutatóbiológus.

A magán alapítású tudományos elismerés kezdetben 50 ezer, 2009 óta pedig 100 ezer euró jutalommal is jár.

Novák Katalin köztársasági elnök (b) és Perczel András biokémikus professzor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke (j), miután átadta a Bolyai-díjat Stepán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnöknek, egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagjának (k) az MTA dísztermében 2023. június 15-én. (MTI/Máthé Zoltán)