A szociális szférát is érinti a rabszolgatörvény

Magyarországon jelenleg 56 ezer idős ember bentlakásos ellátásáról gondoskodnak állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézmények. A Népszava azon kérdésére sem a tárca, sem pedig az intézményfenntartó egyházak nagy része nem válaszolt, hogy hány idősotthont és speciális ellátást kínáló gondozóházat vagy klubot adtak át az érdeklődő egyházaknak, amióta 2017 február elején megjelent egy kormányhatározat, aminek értelmében abban az évben 8837, míg idén további 21 563 szociális férőhelynek kellett volna fenntartót váltani.

Bár a kérdésre a humántárca sem válaszolt, egyik munkatársuk nem hivatalosan azt súgta, hogy fogalmuk sincs az átadott létszámról. A katolikus egyházmegyék a Püspöki Konferenciára mutogattak, az pedig azt felelte, hogy „nem rendelkezik központi adatokkal”az átvett férőhelyekkel kapcsolatban. Nem adtak adatot a református egyházkerületek sem, a görög katolikusok pedig azt üzenték, folyamatban lévő ügyekről nem tájékoztatnak. Több átadásra váró intézményből is kaptunk olyan jelzéseket, hogy az egyházak nem kapnak megfelelő adatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SzGyF), az állami szociális intézmények jelenlegi fenntartójától, hogy előkészíthessék az új szerződéseket a munkatársakkal és a gondozottakkal.

A központi hivataltól nem érkezett válasz a kérdésekre, de a dolgozók között az a hír terjed, a szervezet a túlélésért küzd. „A két cintányér közt mi, egyszerű dolgozók vagyunk a levegő, mindenképpen mi húzzuk a rövidebbet” – írta a lapnak az egyik érintett szociális otthon alkalmazottja, aki szerint az évek óta tartó bizonytalanság és a pótlékok ellenére nagyon alacsony fizetések miatt menekülnek a szakemberek a gondozói munkától. Mennek a felkészült dolgozók az egészségügybe, a kereskedelembe, de változatlanul külföldre is.

Ennek a folyamatnak újabb lökést adhat a fenntartóváltás, ami ellen a többségükben nem hívő dolgozók és gondozottak két éve még hangosan tiltakoztak. A szociális szférában dolgozók kiszolgáltatottságát tovább növeli a rabszolgatörvény elfogadása, mert ezen a területen is érvényes a 400 óra túlmunka engedélyezése az alkalmazott beleegyezésével – erősítette meg a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke. Migács Tibor kiemelte, hogy az egyházi fenntartásba kerülő intézmények munkatársaira már kizárólag a munka törvénykönyve vonatkozik. A szakszervezet alelnöke, a munkajogász Schnider Marianna ezen a ponton hozzátette, hogy az utóbbi években rohamosan nő a munkaidő és a túlmunka elszámolással, a pihenőidőkkel kapcsolatos panaszok száma, napi feladataik nagy részét már most is ezeknek a vitáknak a kezelése teszi ki.