A munkavállalók lelki egészsége a vállalatok profitjában is tükröződik
Október 10-e a lelki egészség világnapja. Vajon hol van a munkáltató felelőssége, kell-e mérni a munkahelyi stresszt, és miért lesz jobb az a vállalat, ahol a vezető figyel a munkavállalók mentális egészségére? Simon Erika, szervezetfejlesztő, mentálhigiénés szakember, jogi szakokleveles közgazdász ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A csocsóasztal és az ingyen gyümölcs jó irány, de ha nincsenek meg az alapok, mit sem ér.
Bár egyértelműen jó célkitűzés, hogy a munkavállalók lehetőleg érezzék jól magukat és ezt például a munkahelyen lehet segíteni akár irodai masszázs biztosításával, ingyen gyümölccsel vagy egy csocsóasztallal, ezen túlmutatva a lelki egészség világnapja kapcsán olyan alapvető elvárásokról is beszélni kell, amik konkrétan befolyásolhatják például a fluktuációt, és bevételben, profitban is testet ölthetnek.
A DreamJobs állásportál 2023-as kutatása szerint a tavalyi évhez képest Magyarországon nőtt a fluktuációs arány 26-ról 32%-ra, ami jelentős terhet jelent a vállalatoknak. A legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző. A vezetővel való általános rossz kapcsolat, az elismerés hiánya és a túl sok munkahelyi stressz vezetnek a legtöbb esetben felmondáshoz a szellemi munkát végzők körében – mutatják ennek a kutatásnak az eredményei.
A kutatás megállapította, hogy a munkahelyi felmondások öt leggyakoribb oka:
- a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3 százalék),
- az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8 százalék),
- a túl sok stressz és a kiégés (48 százalék),
- a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8 százalék),
- valamint a nem megfelelő fizetés (45,2 százalék).
A lelki egészség kapcsán a munkahelyi pszichoszociális kockázat, a stressz, a szekálás, a zaklatás azok a kulcsfogalmak, amelyekre vállalatvezetőként érdemes figyelmet fordítani.
A munkahelyi stressz és következményei (pl. gyakoribb megbetegedések) egyéni viszonylatban és társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek; éves szinten számottevő GDP-kiesést okoznak.
A munkahelyi stressz negatív következményei közé tartozik szervezeti szinten a szaporodó betegszabadnapok száma, a megnövekedett fluktuáció, a csökkenő teljesítmény és a rendszeres késések.
Hazánkban a munkából való távollét 50-60%-a tulajdonítható a stressznek közvetve vagy közvetlenül. Ez azért is probléma a munkáltató számára, mert ilyenkor a helyettesítést végzők is nagyobb terhelésnek vannak kitéve. A tartós munkahelyi stressz elvándorláshoz vezet.
Ezen belül is érdemes kiemelni, hogy leginkább a munkahelyi erőszak és zaklatás az, ami komoly következményekkel jár a dolgozók fizikai és mentális egészségére nézve, elfojtja a motivációt, növeli a hiányzásokat és csökkenti a termelékenységet. Ezek szervezésbeli, gazdasági, sőt jogi következményekhez is vezetnek.
Az MSN korábbi közvélemény-kutatása szerint a munkavállalók harmada tapasztalt szexuális zaklatást a munkahelyén, és ez az arány nőknél még magasabb, 45%. Figyelemreméltó tényező, hogy e kutatás szerint a zaklatott nők 80%-a két éven belül otthagyta a munkahelyét.
A perköltség a munkaadók számára óriási lehet, például 2000 és 2010 között az amerikai cégek összesen átlagosan 50 millió dollárt fizettek évente a munkavállalóiknak szexuális zaklatás kompenzációja miatt. Ehhez képest a szexuális zaklatás megelőzésére költött összeg elenyésző, tehát ha erre koncentrálnak a vezetők, sokat spórolhatnának a cégnek. Kiemelendő azonban, hogy az olyan cégekben, ahol norma a zaklatás, ott egyébként is probléma van a munkahelyi kultúrával, azaz, ez jellemzően csak az egyik tünet.
Mérjük, ami mérhető – profitáljunk belőle
Úgy tűnhet, hogy nehezen megragadható a kérdés, egyénileg nagyon eltérő, hogy ki mit ítél meg romboló munkahelyi légkörnek, nehéznek tűnik a lelki egészség kapcsán a konkrét számszerűsítés. Ám a munkahelyi stressz szintje konkrétan megmérhető. Sőt, nagyon jól megmutatható még a legkritikusabb területek, a zaklatás és a szekálás kapcsán is, hogy mi az aktuális helyzet a cégnél.
Az egyébként törvényileg is kötelező pszichoszociális kockázatértékelés elvégzése kapcsán lehet akár olyan anonim, nemzetközileg elfogadott és validált kérdőívet használni a munkahelyi stressz-szint feltárására, aminek a végeredménye számokban ölt testet. Ezeknek a konkrét kérdéseknek, azok súlyozásának, az összefüggések kezelésének köszönhetően a munkahelyi stressz hét dimenzióban vizsgálható, az eredmények pedig grafikonokon teszik láthatóvá az aktuális helyzetet. Ami mérhető, azt pedig érdemes is megmérni, mert ez lehetőséget ad a kapcsolódó kockázatok csökkentésére, megelőző intézkedésekre. Piaci előnyre tud szert tenni, aki a pszichoszociális kockázatok kezelésében élen jár. Érdemes ezt tudatosítani a lelki egészség világnapján is.
a szerző cikkei
