"Nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani"
Brit szakértők pénteki állásfoglalása szerint egyelőre nem szükséges a koronavírus elleni oltás negyedik dózisának alkalmazása, mivel a három vakcinaadagból álló jelenlegi oltási kurzus is sokáig jelentős védelmet nyújt.
A brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) péntek este ismertetett tájékoztatója leszögezi, hogy a harmadik, hatáserősítő oltási adag a korábban dominánssá vált delta és az azóta megjelent, gyorsan terjedő omikron vírusvariáns esetében is magas szintű lakossági immunitást biztosít a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedések ellen.
A JCVI idézte a brit kormány egészségbiztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) által elvégzett legfrissebb nagyszabású vizsgálatot, amely kimutatta, hogy jóllehet az enyhe tünetekkel járó koronavírus-fertőződés elleni védelem hatékonysága a harmadik adag beadása után három hónappal 30 százalék körüli szintre gyengül, a három vakcinadózis azonban a legveszélyeztetettebb idős korcsoportokat is tartósan 90 százalék körüli hatékonysággal védi a fertőződésből kialakuló Covid-19 betegség súlyos szövődményei ellen.
Az oltásügyi tanácsadó testület közölte: minden tényezőt megvizsgálva áttekintette, hogy milyen potenciálisan kedvező egészségügyi hatásokkal járna a negyedik oltási dózis alkalmazásának azonnali elkezdése a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokban az omikron okozta fertőzési hullámra adott válaszintézkedésként. Az állásfoglalás szerint a bizottság ennek alapján azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a nagy-britanniai oltási kampányban továbbra is a hatáserősítő, emlékeztető harmadik oltási adagok minél szélesebb körű beadása kapjon elsőbbséget, mindenekelőtt az idősebb korcsoport tagjai és a kockázati csoportokba tartozók számára. A JCVI szerint ugyanis a negyedik dózisok - vagyis a második emlékeztető oltási adagok - alkalmazása a 80 éven felüliek és az idősotthonok lakói esetében jelenleg csak korlátozott előnyökkel járna, miközben jelentősen megterhelné a már zajló oltási programot.
A testület megállapította azt is, hogy az omikron koronavírus-variáns okozta mostani fertőzési hullám nagyon gyors lefutású, és így csak korlátozott idő lenne arra, hogy a további oltási adagok alkalmazása a jelenlegi járványhullám tartama alatt jelentősebb hatást fejthessen ki.
A JCVI hangsúlyozza, hogy az oltási program fő célja a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos megbetegedések megakadályozása. Az enyhe tünetekkel járó vagy tünetmentesen lezajló megbetegedések elleni védelem elérése a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal az emlékeztető dózisok rendszeres, akár háromhavonta ismétlendő beadását tenné szükségessé, de ez nem tekinthető hosszú távon fenntartható stratégiának - áll a JCVI péntek esti ajánlásában.
Jórészt ugyanezt fogalmazta meg minap megjelent nyilatkozatában Sir Andrew Pollard, a JCVI elnöke. Pollard professzor - aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította - a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben is a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.
Romániában a koronavírus-járvány felívelő ötödik hullámában meghatározóvá vált omikron vírusvariánshoz igazították a karanténszabályozást - erről pénteki ülésén döntött a járványügyi operatív törzs (CNSU). A korábbi mutációknál ragályosabb omikron esetében a beoltottakat sem tekintik teljesen védetteknek, így az igazoltan fertőzött személyhez legalább 15 percig orvosi maszk nélkül két méternél közelebb került beoltottaknak is karanténba kell vonulniuk. A rövidebb lappangási idő miatt azonban a korábbi kéthetes karanténidőszakot a beoltott és a fertőzésen legfeljebb fél éve átesett kontaktok esetében öt napra, az oltatlanok esetében pedig 10 napra rövidítették.
"Az oltottak és azok, akik az elmúlt hat hónapban estek át a betegségen, rendelkeznek már bizonyos szintű védelemmel, így jóval rövidebb az az időszak, amikor megfertőzhetnek másokat. Ezért határoztunk úgy, hogy esetükben elegendő az ötnapos karantén" - magyarázta a CNSU döntéseit ismertető sajtóértekezletén Adriana Pistol államtitkár, a közegészségügyi intézet (INSP) vezetője.
A karanténkötelezettség a Romániába külföldről érkezők esetében nem változik, csak az időtartamok rövidülnek. Magyarországról - a járványügyi besorolás szempontjából "vörös zónába" sorolt többi uniós országhoz hasonlóan - továbbra is csakis a beoltottak és a fertőzésből legfeljebb fél éve kigyógyult utasok léphetnek be karanténmentesen Romániába.
A CNSU a pozitív koronavírus-teszttel diagnosztizált fertőzöttek elkülönítési időszakát is rövidítette. A területileg illetékes közegészségügyi hatóságok ezentúl nem kéthetes, hanem csak tíznapos otthoni elkülönítést rendelnek el az oltatlanok, illetve hétnapos elkülönítést a beoltott, vagy a betegségen korábban is átesett tünetmentes, vagy enyhe tüneteket mutató fertőzöttek esetében. Az államtitkár hozzátette: a kórházba utalt súlyosabb esetek természetesen addig maradnak orvosi felügyelet alatt, ameddig szükséges.
Az új szabályok szombattól lépnek hatályba és azoknak is rövidíti a vesztegzár időtartamát, akiket a korábbi szabályozás értelmében 14 napra küldtek karanténba.
*
Horvátországban a koronavírus-járvány terjedésének lassítására újabb szigorításokat vezetnek be: korlátozzák a nyilvános összejöveteleket, és szigorúbban ellenőrzik a járványügyi intézkedések betartását - jelentette be a válságstáb a pénteki sajtótájékoztatóján. Davor Bozinovic belügyminiszter, a testület vezetője elmondta: hétfőtől nyilvános rendezvényeken nyílt térben a korábbi száz fő helyett csak ötven fő lehet jelen. Zárt térben ötven fő helyett ezt most 25 főben határozták meg. Magánrendezvényeken legfeljebb húszan vehetnek részt.
*
A világon 302 999 389 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 479 388 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban a világon 300 173 145 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 472 263 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
