A WHO egója
A Telex szerint a WHO egójáról dr. Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója beszélt a 2022-es World Health Summiton.
Mint a lap írja: az, hogy lesz-e új világjárvány, nem kérdés, csak az, hogy mikor, és hogy mennyire leszünk rá felkészülve – ez volt a központi mondanivalója a WHO-nak a World Health Summiton, a világegészségügyi csúcstalálkozón a pandémiára adott válaszunkat elemző panelben. A meghívott szakértők kiemelték, hogy bár elengedhetetlen a globális összefogás, a közösségeket is meg kell hallgatni, és lentről felfelé kell szervezni a járványkezelést, ha hatékonyan akarjuk felvenni a harcot a világjárványokkal. A témában talán dr. Mike Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának igazgatója mondta a legkeményebbeket, és bírálta a WHO és más szervezetek hozzáállását a krízishelyzethez, írja a lap, őt idézve.
„A múlt héten jártam Ugandában, ahol beálltunk egy képre azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik ebolás betegeket kezelnek – mondta Ryan. – Hogy ők mit csináltak aznap este? Én visszarepültem Genfbe, hogy el tudjak jönni a World Health Summitra, ők pedig sarkon fordultak, és visszamentek az ebolakezelő egységbe, hogy 12 órán keresztül életeket mentsenek, és próbáljanak nem megfertőződni, és hazavinni a betegséget a családjuknak. Ők az igazi hősök, nem mi.”
A szakértő szerint éppen ideje lenne, hogy a nagy szervezetek az ajtón kívül hagyják az egójukat. „A globális dél többet nem fogadja el az észak tudományos kolonizációját. Új megegyezésnek kell születnie észak és dél között. Együtt vagyunk bajban. Nem asszisztálni kell, fejlődési segélyeket adni, hanem együttműködni. Az én tapasztalatom azt mutatja, hogy a leginkább ellenálló közösségek a legrosszabb tragédiák közepette születnek. (...) Folyamatosan fennálló krízisről beszélünk. Tudják, kik élnek ilyenben? Az emberek a menekülttáborokban Szudán és Tigré határán. Azok az afganisztániak és pakisztániak, akiknek az áradások miatt kellett elhagyniuk az otthonukat. Itt az ideje, hogy tanuljunk egymástól. Nincs már észak és dél, csak egy bolygó van, aminek mi vagyunk a lakói.”
Az egészségügyi vészhelyzeti programigazgatója visszatért a WHO és a többi nagy szervezet túlzott egójára, és itt is nyomatékosította: ne azt próbálják bizonyítani, kinek van nagyobb farka a szobában, hanem tanuljanak egymástól, és hallgassák meg az eddig félreállított közösségeket is.
A teljes információt ITT olvashatja
