25 év múlva a világ népességének fele rövidlátó lehet
Világszerte rohamosan növekszik a rövidlátással küzdő emberek száma. Szakértők szerint a riasztó tendencia mögött főként a szabadtéri tevékenységek visszaszorulása és a túlzott képernyőhasználat állhat, írja az Index.
A szakértők szerint a miópia már most világszintű közegészségügyi probléma. Néhány ázsiai országban, például Kínában, Dél-Koreában, Japánban és Szingapúrban a nyolcadikos diákok közel 80 százaléka valamilyen miópiában szenved – és ez az arány több mint egy évtizede nem is csökken –, közülük 20 százalék egyébként súlyosan rövidlátó is, azaz az ő esetükben a vakság kockázata is fennáll.
Az emberek látása világszerte romlik. Egy 2016-os szemészeti tanulmány 1,4 milliárd emberre becsülte a látászavarban szenvedők számát, és úgy számolt, hogy 2050-re már 4,7 milliárd embert érinthet a probléma. Azaz, az akkori világ népességének (9,8 milliárd fő) majdnem fele rövidlátó lehet. A látásromlás területi eloszlásában viszont jelentős eltérések lehetnek.
A látászavar előfordulása Kelet-Afrikában 23 százalék körül lesz az évszázad közepén. Azonban azokon a helyeken, ahol az emberek egyre kevesebb időt töltenek természetes fényben, a miópiai előfordulása tovább növekedhet. Spanyolországban 19-ről 30 százalékra nőhet a rövidlátók aránya, de a többi európai országban is hasonló emelkedésre lehet számítani. Magyarországon például már minden harmadik ember szemüveget visel.
A szakértők a miópia drasztikus előretörésére nem tudnak egyetlen, jól meghatározható okot találni. A napfényhiány mellett a genetikának is biztosan van szerepe a látászavar kialakulásában, mert a rövidlátók gyermekeinek sokkal nagyobb eséllyel kezd el romlani a látásuk, mint az éleslátó szülők utódainak. Ezért lehet az is, hogy az ázsiaiak körében sokkal gyakoribb a látásromlásnak ezen fajtája, mint bármely más embercsoport esetében – állítja az El País című lapnak nyilatkozó látszerész, Sánchez Tena.
A korábban említett nyolc évvel ezelőtti tanulmányt jegyző ausztrál kutatók egyetértenek spanyol kollégáikkal abban, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak az állapot kialakulásában, de ez szerintük önmagában még nem magyarázat a rövidlátás nagymértékű terjedésére. A szigetország tudósai inkább az oktatással kapcsolatos negatív környezeti tényezőket – elsősorban a szabadban töltött idő csökkenését és a közeli látást igénylő feladatokat – hibáztatják amiatt, hogy egyre több a rövidlátó gyerek. Túl közelről olvasni mesterséges fénynél, túl sokáig bámulni az elektronikai eszközök kijelzőjét, és túl kevés időt tölteni a napfényben – a felsoroltak mind-mind a miópia rizikófaktorai.
A teljes információt ITT olvashatja
