A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A felnőtt lakosság 5−8%-át érintő perifériás polineuropathiák (PNP) komplex etiológiát mutatnak. A háttérben álló leggyakoribb ok Európában és Észak-Amerikában a diabétesz, ezt a sorban az alkoholos PNP, majd a malignus betegségek növekvő prevalenciája következtében a kezelésükre alkalmazott kemoterápiák okozta PNP követi.

A neuropathiák − nomen est omen − a neurológia tárgykörébe tartoznak. Egyes neuropathiák azonban nem véletlenül szerepelnek − több oknál fogva is − a nagy reumatológiai tan- és kézikönyvekben. Egyrészt vannak egyértelműen a reumatológia tárgykörébe is tartozó megbetegedések, melyek patológiájának, tünettanának része, szövődménye vagy akár kezelésének mellékhatása lehet neuropathia. Másrészt a perifériás idegrendszer betegségeinek tünetei nemegyszer a végtagokon jelentkeznek.

A konverziós zavarok kezelése elsősorban pszichoterápiával történik, de jó lehetőség a fizioterápia, a rehabilitáció és a relaxáció is.

A szkizofrénia gyógyszeres kezelése a mai napig a dopaminhipotézisen alapuló receptorgátlásra épül. A mai ismereteink alapján azonban a szkizofrénia patofiziológiája sokkal inkább magyarázható a neurotranszmitter-rendszerek komplex egymásra hatásának egyensúlyi eltolódásával, mintsem önmagában a dopaminpályák kóros működésével. Mindemellett a kóreredettel kapcsolatos kutatásokat megtermékenyítően mozdította előre a szkizofrénia immunológiai hipotézise, ami lehetőséget ad a genetikai prediszpozíció, az idegfejlődés és a környezeti tényezők integrálására. Mindezekre alapozva számos új terápiás lehetőség fejlesztése megindult, melyek lassan a napi gyakorlatban is megjelennek.

Cukorbetegségben gyakran lépnek fel emésztőszervi panaszok, a korai teltségérzés vagy a hasi fájdalom akár a cukorbetegek 30−50%-ában is jelentkezhet. A kóroktan rendkívül összetett, mert a diabéteszes anyagcsere hosszú távú károsító hatásai, a kialakuló neuropátia mind befolyásolják az emésztőszervi motilitást.

A modern diabetológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az inzulinpumpa-kezelés, a szöveti glükózmonitorozás. Az utóbbi 10 esztendőben olyan rohamléptekkel jelentek meg újabb és újabb technológiák, hogy ma valóban csak rövid idő választ el minket a „mesterséges hasnyálmirigy” (AP) piacra kerülésétől. 2020. január 1-jétől a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) társadalombiztosítási támogatással teszi lehetővé a szenzoros technológia hozzáférését 1-es típusú diabetesszel élők számára.

A szkizofrénia kezelése a mai napig döntően a dopaminhipotézisen alapul. A Medical Tribune cikkét a PharmaOnline közli.

A perifériás idegeket tápláló kis erek („vasa nervorum”) immunmediált gyulladása olyan ritka betegség, amely az ideg vérellátási zavarához, infarktusához vezet.

A neuropátia fogalma alatt a környéki idegrendszer bármilyen klinikai manifesztációjú diszfunkcióját értjük, ami az esetek döntő többségében valamilyen krónikus betegség szövődményeként alakul ki.