A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.

A szerző a szisztémás autoimmun kórképek és a daganatok összefüggéseit, valamint kapcsolatukat tárgyalja.

Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.

A CBM588 mikrobiom-moduláló készítmény ígéretes eredményeket mutatott veserák terápiájában.

Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.

A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.

A vizsgálati eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság idei kongresszusán mutatták be.

A CABOREAL vizsgálat adatai szerint a napi 60 mg-os dózissal indított cabozantinib-kezelés jobb kimeneteleket eredményezett metasztatikus vesesejtes carcinomában szenvedő betegek nem válogatott csoportjában, akiknél korábban már jelentős előkezelés történt.

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a vese rosszindulatú daganatainak leggyakoribb típusa, mely az esetek egyharmadában áttéteket is ad (mRCC, metastatic RCC).