Az obesitas kialakulásának okai sokrétűek, genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak a folyamatban. Az iparosodott országokban a táplálkozási szokások megváltozása, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése, a fizikai aktivitás csökkenése, valamint a mozgásszegény életmód vezetett oda, hogy az obesitas és a túlsúly globális közegészségügyi problémává vált szerte a világon, amely számos társadalmi és gazdasági kihívást is jelent.

A háziorvosok tevékenységének minősége, színvonala teljesen egységes indikátorokkal nem mérhető megfelelően, ám a túl sok és komplikált indikátor sem jelent megoldást.

A Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központ Egészség elvitelre című könyve 12, sokakat foglalkoztató egészségügyi kérdéskört dolgoz fel.

A Fővárosi Önkormányzat „Budapestért” díjjal ismerte el dr. Papp Magor háziorvosi és szakellátás-vezetői tevékenységét.

Az ellátásokhoz való hozzáférést számos tényező befolyásolja, ezekről is szó esett a Semmelweis Egyetemen rendezett egészségügyi hozzáférés konferencián és egészségfejlesztési szakmai fórumon, ahol bemutatkozott az intézmény Egészségfejlesztési Központja is.

Főleg a helyettesítések miatt válhat az alapellátásban dolgozó orvosok rendelési ideje nehezen követhetővé, hangzott el az InfoRádióban.

Az egészségügyért felelős államtitkár bízik abban, hogy elterjed az alapellátás praxisközösségeken alapuló svájci modellje.

Nem pályázati pénzekből és modellprogramokból, hanem rendszerbe állított finanszírozásból kell fenntartani olyan praxisközösségeket, amelyek a Svájci-projekt tapasztalatait integrálva biztosítanak lakosságközeli ellátásokat.

Még két hét. Politikai döntés híján úgy tűnik, ennyi van hátra 16 észak- és kelet-magyarországi település 24 háziorvosi praxisának orvosaiból és további szakemberekből álló négy praxisközösség életéből, azaz a Svájci-projektből.