Ugyanakkor még kérdés, hogy mi az a módszertan, amivel az adatok átültethetők a gyakorlatba, és hogyan alakítják ki ehhez a megfelelő jogszabályi környezetet.
Dr. Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora közleményben reagál az elmúlt időszakban ismételten megszaporodott álhírekre. A Semmelweis Egyetem is figyelmeztet.
A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók?
Ahhoz, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani, a lezajlott rohamot minél nagyobb pontossággal kell rekonstruálni, így az anamnézis, különösen a heteroanamnézis és a provokáló tényezők felderítése kiemelkedő jelentőségű.