A terhességi vérszegénység, amely főként vashiányból ered, jelentős egészségügyi kockázatot jelent mind az anya, mind a magzat számára. Európában a várandós nők 22%-a szenved vérszegénységben, ami növeli a koraszülés, alacsony születési súly, halvaszülés és egyéb perinatális komplikációk kockázatát. A vérszegénység kezelésének elsődleges módja a szájon át történő vaspótlás. A túlzott vasbevitel kerülendő, mivel oxidatív stresszt, illetve ahhoz kapcsolódó szövődményeket okozhat. A mellékhatások minimalizálása és a terhesség biztonságának biztosítása érdekében kulcsfontosságú az optimális vaskészítmény kiválasztása.
A világszerte jelentkező vérellátási nehézségekre a fejlett országok a „Patient Blood Management” gyakorlat szisztematikus elterjesztésével válaszoltak. A több elemből álló, multidiszciplináris változtatások hasonló hatékonyságú hazai bevezetését néhány szabályozói intézkedés is elősegítheti.
A Covid-19-pandémia a klinikai vizsgálatok, így a szívelégtelenség kapcsán végzett vizsgálatok szervezését és lebonyolítását is megnehezíti, ami akár a reménykeltő terápiás lehetőségek alkalmazásának késleltetését vagy akár teljes elvetését is eredményezheti.
Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, csaknem felének magas a koleszterinszintje és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti.