A betegséggel összefüggő malnutríció olyan kóros tápláltsági állapot a háziorvosi ellátásban, amely direkt és indirekt módon is, kedvezőtlen hatást gyakorol a klinikai kimenetelre. A táplálásterápia során az orális szupplementáció tápoldatai (oral nutritional supplements, ONS) hatékony eszközt jelentenek a tápláltsági állapot javításában, azonban eredményességük döntően függ a terápiáhűségtől. Az ONS-terápiahűség komplex, többdimenziós jelenség, amelyet beteg-, terápia-, környezeti és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tényezők egyaránt befolyásolnak. 

Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. 

A cikk célja, hogy összefoglalja a HbA1c jelentőségét, a mérés indikációit, korlátait, valamint a szakdolgozók szerepét a betegedukációban és a hipoglikémia megelőzésében.

A bétablokkolók (BB) évtizedek óta a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésének alapvető gyógyszercsoportját képezik. Alkalmazásuk kiterjed a hipertóniára, a koszorúér-betegség különböző formáira, a szívelégtelenségre és számos ritmuszavarra. Bár az elmúlt években újabb hatásmechanizmusú gyógyszerek jelentek meg, a BB-k szerepe továbbra is meghatározó, mivel prognózisjavító hatásuk számos klinikai helyzetben igazolt.

Az autizmus spektrum zavar olyan idegfejlődési állapot, amelyben a társas interakciók, a kommunikáció és az érzékszervi ingerek feldolgozása eltér a megszokottól. Egy friss kutatás szerint az egyik altípus csökkent agyi kommunikációval (hipokonnektivitás), míg a másik fokozott hálózati kapcsolódással (hiperkonnektivitás) jár.

Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott.

Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.

A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.