A megelőzés fontos eleme az antibiotikumhasználat indikációjának pontos meghatározása, a széles spektrumú antibiotikumadás lehetőség szerinti kerülése, a panaszt okozó antibiotikum leváltása, illetve a bélflóra összetételét megőrizni hivatott probiotikumok alkalmazása.

A fertőzések okozta halálozás jelentős szeletet foglal el a világ összhalálozásában. Egy 2019-es felmérés alapján az ischaemias szívbetegség és a stroke után az alsó légúti fertőzések állnak a halálozási lista harmadik helyén. Ennek az évnek a közel 55 millió halálozásából egy globális antimikróbiális rezisztenciát vizsgáló tanulmány eredményei szerint a fertőzéseknek köszönhető halálozás becsült száma közel 14 millió volt. Ebből közel 8 millió haláleset 33 baktériummal volt összeköthető. A leggyakoribb 5 patogén a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli (E.coli), a Streptococcus pneumoniae, a Klebsiella pneumoniae (K. pneumoniae) és a Pseudomonas aeruginosa (P. aeruginosa) volt, melyek a vizsgált baktériumok által okozott halálozás több mint a feléért voltak felelősek.

Az OTSZ Online szerint a felnőttkori antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések többsége az orvosi eszközöktől származik.

A vancomycin molekuláris szerkezetének stratégiai módosításaival harcolnának az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen, írja a Népszava.

Amennyire tisztázódtak a sebészi, illetve endoszkópos beavatkozások alapelvei az epeúti infekciók ellátásában, annyira megoldatlan az optimális antibiotikum-kezelés kérdése.

A kórházban ápolt betegekben egyre gyakrabban okoznak az enterococcusok húgyúti infekciókat.