Az elmúlt napok őssejtbotránya alighanem baljós árnyékként nehezedik a modern orvostudomány egyik legfiatalabb területének számító őssejtkutatásra. A médiumok egyszerre démonizálják és dicsőítik kritikai él nélkül az egekbe.

Vélhetően a szülész-nőgyógyászok egy része is elbizonytalanodik, amikor a leendő szülők véleményüket kérik arról, van-e valódi haszna a köldökzsinórvérbOEl származó őssejtek tárolásának. A magánszolgáltatók által szabott borsos árak miatt sok család számára elérhetetlen álom marad az, hogy az őssejtek tárolásával – a tudomány előrehaladtával – esetleg a későbbiekben garantálni tudják gyermekeik „biztos gyógyulását”. A reményvesztett szülők csüggedését némiképp ellensúlyozhatja az a tény, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) szerint annak az esélye, hogy a gyermeknek valóban szüksége lesz a vérképző rendszert helyreállító őssejtbeültetésre, egy a kettőszázezerhez. A saját köldökzsinórvért pedig eddig mindössze mintegy negyven, elsősorban vérképző rendszeri megbetegedés kezelésében használták fel a világon. Az őssejtkészítmények hasznosítása sokkal inkább a most fejlődő széleskörű őssejtalkalmazásokban várható.   Prof. dr. Mandl József, az ETT titkára szerint azonban reális esély van arra, hogy bizonyos betegségcsoportokban, elsősorban a perifériás érbetegségek kezelésében rövidesen már ne csak kísérleti jelleggel történjen a gyógyítás. Az őssejtbeültetés egyelőre csak a csontvelőpótlásnál számít bevett eljárásnak, emellett a szívizom-rekonstrukció területén vannak még reménykeltő próbálkozások. Az ETT-hez benyújtott, őssejtekkel kapcsolatos megkeresések elsősorban őssejtbank alapítására, illetve terápiás vizsgálatokra – perifériás érbetegség, illetve szívinfarktus kezelésére – vonatkoztak.   A sajtó rendszeresen hírt ad a legfrissebb eredményekről, a kísérleti szintet azonban gyakran összemossák a gyakorlati alkalmazással – figyelmeztet Mandl József. A laikusok számára bonyolult eljárásokkal kapcsolatos, könnyen félreértelmezhető híreket használja ki az a néhány „üzletember”, akik őssejtekre vonatkozó, tudományosan nem bizonyított állításokkal hoznak forgalomba egyes termékeket. A tanács az elmúlt évben kezdeményezte egy étrend-kiegészítőként reklámozott szer forgalmazásának betiltását. Az ETT több bejelentést is tett engedély nélküli, embereken végzett kísérlet gyanúja, valamint tisztességtelen és szakmailag megalapozatlan reklámkampány miatt, a rendőrség azonban megszüntette a nyomozást. (A tanulságos levélváltás teljes egészében megtalálható az ETT honlapján; www.ett.hu.)   Mandl József azt mondja, egyre többen keresik meg a tudományos tanácsot, és kérik: a testület támogassa, hogy a hagyományos orvoslási eljárással már nem gyógyítható betegek kezelését Kínában folytathassák. A kínai magyar nagykövetség pedig mind gyakrabban jelzi, hogy megtévesztett emberek kérnek segítséget tőlük. Az ETT minden ilyen jellegű megkeresést elutasít, ugyanis csak tudományosan bizonyított eljárások finanszírozását támogatja – mutat rá Mandl József.   Az új terápiás eljárásokkal kapcsolatban nem csupán a tisztességtelen üzleti magatartás okoz gondot. Az őssejtforrásokról a világon mindenütt szenvedélyes etikai, társadalmi és politikai viták folynak. Az embrionális őssejtvonalakkal kapcsolatos kutatásokat etikai megfontolásból az Európai Unióban és Észak-Amerikában több helyen is tiltják. Magyarországon szintén nem engedélyezik az emberi embrionális sejtvonal létrehozását, a már létező sejtvonalak kizárólag kutatási célú alkalmazására azonban – az EU-direktíváknak megfelelően – az ETT etikai bizottságaitól bizonyos esetekben engedély kérhető.   Embrionális őssejtek terápiás alkalmazására egyelőre sem máshol, sem itthon nem adnak engedélyt, jóllehet, a kérdés, hogy mit tehetünk ezekkel a sejtekkel, mind Amerikában, mind Európában folyamatosan napirenden van.

Hetente újabb és újabb őssejtkutatási eredményekről számol be a világsajtó. Brit tudósok egypetéjű ikerpárok közreműködésével azonosítottak karcinogén, a leukémia okaként szóba jövő őssejteket – adta hírül a Science. Japánban bőrsejtekből előállított őssejteket tároló bank létrehozását tervezik. Több magyar csoport is biztató eredményeket ért el, sőt a fejlődés az üzleti világ fantáziáját is megragadta. A hetvenes évek óta alkalmazott, a vérképző őssejtek transzplantációját jelentő csontvelő-átültetéstől mára eljutottunk odáig, hogy az őssejtkutatások az orvostudomány egyik legígéretesebb területét jelentik. A sejtes és állatkísérletes modelleken elért eredmények alapján a vérképző őssejtek gyógyító alkalmazása már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, s napjainkra rutin klinikai beavatkozássá vált. A Nobel-díjjal is jutalmazott új eljárás széles körű elterjedését több hematológiai és immunológiai felfedezés segítette; 1989-ben friss őssejtforrásként jelent meg a köldökzsinórvér, majd a kutatók egyre újabb „őssejtlelőhelyeket” találtak. Az átlag alatt Dr. Masszi Tamás, a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezetője szerint a világon évente ötvenezernél is több csontvelő-transzplantációt hajtanak végre. Ennek harmada allogén, kétharmada autológ beavatkozás (lásd „Őssejt-átültetési lehetőségek” című keretes írásunkat). Az átültetések több mint felét Európában végezték, ez a legfejlettebb tagállamokban tízmillió lakosonként évente körülbelül 400 csontvelő-transzplantációt jelent. Magyarország valamelyest elmarad ettől az átlagtól: tavaly a hazai centrumokban 290 beavatkozást hajtottak végre, ebben az esztendőben pedig 336 műtéttel számolnak a szakemberek. Masszi Tamás szerint a beavatkozások emelkedő tendenciája láttán remélhetjük, hogy pár éven belül talán mi is megközelítjük a legfejlettebb államok szintjét, de a kezelések számának határt szab a finanszírozási korlát. Az egészségbiztosítási pénztár felnőttek esetében egy allogén átültetés után 24 millió forintot, az autológ eljárásért pedig 12,5 millió forintot fizet az intézményeknek. Az őssejtátültetés jó esélyt ad a túlélésre, de nem csodaszer – hangsúlyozza Masszi Tamás. A beavatkozás sikere függ az életkortól, a diagnózistól és a kórkép stádiumától, valamint a kezelés megkezdésének időpontjától. A kellő időben kezelt, csontvelő- transzplantáción átesett leukémiás betegek 76 százaléka meggyógyul, miközben a nem transzplantált betegeknél a gyógyulási arány csak 30 százalék. Hazai centrumok Hazánkban jelenleg öt centrumban foglalkoznak csontvelő-transzplantációval. A legnagyobb hazai központban, a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház- Rendelőintézetben ezernél is több felnőtt, illetve gyerek allogén és autológ beavatkozását végezték már el. Miskolcon csak gyerekeket gyógyítanak mindkét módszerrel. Debrecenben és Pécsett kizárólag felnőtteket kezelnek autológ eljárással. Hamarosan megnyílik a szegedi centrum, ahol szintén felnőtt betegeket gyógyítanak majd autológ eljárással. Masszi Tamás szerint ez az öt központ el tudja látni a hazai betegeket, a külföldön hozzáférhető beavatkozások mindegyike elvégezhető itthon is – ami mégsem, az másutt is kísérleti stádiumban van. A hazai szakemberek felkészültek, valamennyien tanultak hosszabb-rövidebb ideig külföldi centrumokban. Tudásukat tovább is adják: a román kollégák többségét a budapesti Szent László Kórházban készítették fel.   A fővárosi intézmények mellett Debrecenben folyik a legintenzívebb munka. A helyi egyetem szívizom-, perifériásér-, illetve immunbetegséggel kapcsolatos őssejtbeültetés kutatására kapott engedélyt. A 2003-ban alakult debreceni Sejtterápia Klinikai Központ létrejöttét a DEOEC Immunológiai Intézetében és Biokémiai Intézetében a Rajnavölgyi Éva és Fésüs László professzorok munkacsoportjai által elért tudományos eredmények alapozták meg. A Hunyadi János professzor által vezetett központ elsődleges célkitűzése, hogy a sejtbiológia területén észlelt robbanásszerű ismeretanyag-bővülés beépüljön a mindennapi gyakorlatba, az új ismeretek mielőbb rutin kezelési eljárásokká váljanak.   A központ speciális eszközeivel lehetőség nyílik a kívánt tulajdonságú, olyan életképes sejtpopuláció elkészítésére, hogy ezek az izolátumok alig tartalmaznak nem kívánatos sejteket. Tulajdonságaik laboratóriumi körülmények között – megfelelő sejtkommunikációs fehérjék (citokinek) segítségével – alakíthatók. Az így nyert sejtek folyékony nitrogénben hosszú ideig tárolhatók, majd a kívánt időben felhasználhatók. A sejtterápia hatékonysága egyes hematológiai kórképek esetén egyértelműen bizonyított – állítja Hunyadi János.   A hematológiai betegségben szenvedők őssejtterápiáját a DEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinikáján kialakított modern, a szigorú előírásoknak megfelelő transzplantációs részlegén Udvardy Miklós és Kiss Attila professzorok vezetésével végzik. Eddig több mint száz beteget kezeltek sikerrel. 2003-tól az immunrendszer- újraképzésre, a neovaszkularizációra és a daganatterápiára is kiterjesztették az indikációs területeket. Ellenőrzött körülmények között, a GCP (good clinical practice) szigorú előírási és erkölcsi normáinak betartása mellett folytatott vizsgálataik eredményei szerint visszafordíthatatlan autoimmun betegségben szenvedőknél is hatékonyan alkalmazható az autológ CD34+-őssejtterápia. A klinikai vizsgálat bebizonyította: csontvelő-transzplantációval el lehet érni, hogy az újonnan felépített vérképző rendszer ép, önpusztító tulajdonsággal nem rendelkező immunsejteket termeljen. A III. sz. Belgyógyászati Klinikán Zeher Margit professzor vezetésével hat autoimmun betegségben szenvedő beteg részesült sejtterápiában; a beavatkozások költségét ma már a társadalombiztosítás finanszírozza.   Szívinfarktust követő sejtterápia klinikai vizsgálatára összesen 6 személy esetében kapott engedélyt a DEOEC Kardiológiai Klinikája. Az infarktust követően a koszorúerekbe őssejteket juttatva az infarktus által károsított szívterületen mérhetően javult a kamrafunkció. Végtagi érszűkületből adódó csonkolás elkerülésére 5 betegre kiterjedő klinikai vizsgálatot indított és végzett el a II. sz. Belgyógyászati Klinika Boda Zoltán professzor irányításával. Az arteriosclerosis obliteransban vagy Buerger-kórban szenvedők szervezetébe visszajuttatott őssejtek a betegek keringését olyan mértékben javították, hogy esetükben a nyugalmi fájdalom megszűnt, és jelentősen megnőtt a klaudikációs távolság. Vizsgálataik szerint a csontvelői eredetű őssejtek transzplantációja biztonságos, a kezelés a súlyos, előrehaladott állapotú betegeknél is hatékony.   Vastagbélrákban szenvedő betegek kezelése során a debreceni kutatók megállapították, hogy a célzott immunválaszt elősegítő kezelés hatására a tumorral szemben laboratóriumi vizsgálatokkal és klinikailag egyaránt mérhető specifikus immunreakció alakult ki. (Igaz, a kezelés tumor elleni hatékonyságáról a kis esetszám miatt egyelőre nem vonható le következtetés.) A cívisváros I. sz. Belgyógyászati Klinikája és az Onkológiai Tanszék 12 betegre kiterjedő klinikai vizsgálatot végzett az eljárás ártalmatlanságának bizonyítására. Beigazolódott, hogy a terápia nem árt, és eddig a tumorlizátummal feltöltött dendritikus sejtterápiában részesült betegek egyikénél sem újult ki a daganat, nem jött létre áttét. A módszer terápiás eljárásként való bevezetése azonban Hunyadi János professzor szerint még 1–3 évet vehet igénybe.