200 éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására.

Az orvos-esztétikai beavatkozások piaca az elmúlt években dinamikus növekedésen ment keresztül. A páciensek körében tapasztalható növekvő igény széles körű szolgáltatói kínálatot eredményezett: mára egészségügyi szakirányú képesítéssel rendelkező személyek (orvosok, illetőleg szakdolgozók), valamint egészségügyi szakirányú képesítéssel nem rendelkező személyek (pl. kozmetikusok) nagy számban vannak jelen a piac szolgáltatói oldalán. E sokszínűség ugyanakkor magában hordozza a bizonytalanságot is, hiszen a kompetenciahatárok elmosódása a páciensek biztonságát, valamint a kezelésekért, beavatkozásokért fennálló szakmai-, jogi- és etikai felelősséget egyaránt érinti.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

A hazai egészségipar digitális fejlesztései előtt álló legfőbb korlátozó tényező a saját fejlesztési források hiánya, írja a digitalhungary.hu.

A fürdő 14 éves kor alatt nem látogatható – ezt a felugró ablakot vette észre a 24.hu a Rudas Gyógyfürdő honlapján. A Széchenyiben is hasonló intézkedést vezetnek be augusztus 1-jétől.

Tovább nőtt az állami és a magán szakorvosi ellátások megítélése közötti különbség egy országos kutatás eredményei alapján.

A magyarok többségének fáj a háta, mégsem mennek el szakemberhez, hogy kezeljék a problémát – mutat rá az Europion és a Dr. Czigléczki Központ közös reprezentatív kutatása.

Pintér Sándor nyugállományú rendőr vezérezredes – jelenleg egészségügyért is felelős miniszter – döntése értelmében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki 29 évvel ezelőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kezdte a pályafutását, egyáltalán nem ért ahhoz, amivel az elmúlt – kis híján – 30 évben foglalkozott.

A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja.

Freund Tamás, az MTA elnöke felkérő levelében azt írta, a kérdésekre nincs jó vagy rossz válaszok, az őszinte véleményekre kíváncsi az Akadémia.