Egy új, randomizált vizsgálat eredményei alapján arra mutatnak rá, hogy a koplalást követő nagy intenzitású intervallumedzés előtt és után fogyasztott ételek megválasztása képes befolyásolni a szervezet oxidatív stresszre adott válaszát és a regenerációs folyamatokat.

Október 15. a perinatális gyász világnapja, amelyre egy hagyományteremtő esttel hívta fel a figyelmet a régóta gyermekre vágyó házaspárokat segítő Anna–Joachim-program.

Hamarosan kezdődik az iskola, a szülők pedig arról kérdezik gyermekeik háziorvosát, mivel erősíthetnék a kicsik immunrendszerét.

A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.

A KOKI kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek.

A tüdődaganat korai felismerése a teljes gyógyulás lehetőségét ígéri, erről is beszélt Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója.

Számos vizsgálatban fordított korrelációt találtak a szelénszint és az atherosclerotikus coronaria betegség incidenciája között.

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársai.

A családorvosi gyakorlatban a perifériás neuropathia a leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik, ugyanakkor számos megjelenési formája miatt kihívást jelenthet felismerése és adekvát értékelése. A cukorbetegség szisztémás szövődményeként előforduló disztális szimmetrikus polyneuropathia a leggyakoribb forma, mellyel gyakran találkozunk az alapellátásban. 2-es típusú diabetesesekben gyakran már az alapbetegség felismerésekor kimutatható, sőt fennállhat az 1-es típusú diabetes kimutatásának időpontjában is.

A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].