A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra és egy-egy szakmai területre. Elsőként a takarítást vesszük elő.

Részletes adatokat közölt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról, hogy az előző kormány túlárazással szerezte be a lélegeztetőgépeket a koronavírus-járvány idején.

A hirtelen megnőtt igényekkel indokolta a volt államtitkár, hogy a pandémia alatt az eredeti áruknál drágábban vásároltak lélegeztetőgépeket.

Az átvilágítás során feltárt információk szerint mennyiségi túlbeszerzés történt, a használhatóság figyelmen kívül hagyásával.

A rák világnapja alkalmából szervezett figyelemfelhívó szakmai szimpóziumot a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Tüdőgyógyászati Tanszéke és az Összefogás a hörgőrák megelőzésért Alapítvány.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint Magyarországon eddig nem fordult elő Nipah vírusfertőzés, és Európában sem igazoltak behurcolt esetet.

Ingyen sem kellett az egészségügynek a Covid-járvány után megmaradt 400 ezer injekciós tű, derül ki a hvg360 összeállításából.

Kína a világjárvány elleni válaszlépéseiről szóló fehér könyvében megismételte azon állítását, hogy a koronavírus-járvány az USA-ból indulhatott.

Most kell eldönteni: hallgatunk, vagy cselekszünk? Ha ma hallgatunk, holnap is kiszolgáltatottak maradunk, írja Rozsos Erzsébet a Népszavában.

A XXI. Század Intézet Covid-tanulságok? címmel rendezett konferenciát, ahol több szempontból is elemezték a pandémia tanulságait.