2025 a magyar egészségügyben nem a várt strukturális áttörésről, hanem egy kettős folyamatról maradt emlékezetes, írja a Népszava.

Az év eleje óta jelentősen nőtt a műtétre várakozók száma: az év végén már 32 375-en várakoztak a három leggyakoribb műtéttípusra, írja az Economx.

Várólisták, ápoló- és orvoshiány, alacsony GDP arányos egészségügyi kiadás, főleg ez volt a jellemző 2025-ben is az egészségügyre. Az Economx Sinkó Eszterrel beszélgetett.

A mesterséges intelligencia (MI) új lehetőségeket teremt a pszichiátria és a pszichoterápia területén. A jövő ígérete a hibrid modell, ahol az emberi empátia és az MI számítási kapacitása egymást kiegészítve szolgálja a mentális egészségügyi ellátás fejlődését.

A transzparencia hiánya és az állami-magán összefonódások miatt a rendszer hatékonysága elmarad a kívánatostól, írja a Válasz Online.

Nem az orvosok munkamorálja áll a  köz- és magánellátás kapcsolatáról szóló diskurzus középpontjában, olvasható a Népszavában. 

Egy év alatt több mint 5400 fővel nőtt a három leggyakoribb műtéti típus várólistája, jelenleg közel 38 ezren várnak operációra, írja az Mfor.

Az időpontkérő hívások több mint 90 százalékát elsőre fogadják a központi call-centerben, amelyre vonatkozóan elégedettségi felmérés zajlik.

Az orvosok 90 százaléka a paraszolvencia kivezetését követően is lát olyan orvosoligarchákat, akiknek túlzott hatalma és befolyása torzítja az ellátórendszer működését, mert – sokszor legalizálva – csatornázzák a betegutakat a magán- és közellátás között – hangzott el a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Menedzsment és leadership konferenciáján kedden.

Több meddőségi eljárást nem alkalmaznak itthon, ami miatt sokan mégis a szomszédos országokban veszik igénybe az ellátást pénzért, írja az Mfor.