hirdetés

Elindítja az egészségügy rendbetételét a jövő évi költségvetés

Az egészségügyről is szó volt a 2027-es költségvetési javaslat vitájában az Országgyűlés szerdai, rendkívüli ülésén.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azt mondta: az elmúlt években az előző kormánypártok azt hangoztatták, hogy az egészségügy kiemelten fontos nekik, ennek azonban nem volt nyoma a költségvetésekben, az egészségügy nem kapta meg azokat a forrásokat, amelyek szükségesek lettek volna az emberek megfelelő színvonalú ellátásához.

Közölte: elismeri a hálapénz kivezetését és az orvosi béremelést, bár ezen intézkedések megvalósítása sem ment kifogástalanul. A kormány tudja, hogy van még tennivalója van az orvosi bérek terén, erről tárgyalni fog - jelentette ki.

Kifejtette: Magyarország kirívóan keveset költött az egészségügyre, ennek következményeit a betegek és az egészségügyben dolgozók is megtapasztalták. A Tisza az előző kormányokkal szemben prioritásként tekint az ágazatra - hangsúlyozta.

Azt mondta, rengeteg feladat van: rossz az infrastruktúra, a kórházak eladósodtak, sok helyen az alapvető higiénia sincs meg, elfogadhatatlanul hosszúak a várólisták, rengeteg háziorvosi praxis betöltetlen, nagy a szakdolgozói hiány, a népegészségügyi terület pedig elhanyagolt. A kormány a fejlődés útjára akarja állítani az egészségügyet - tette hozzá.

A tárcavezető közölte: az a cél, hogy Magyarországon az egészség ne kiváltság, hanem alapvető jog legyen, és az egészségügyre fordított összegek az egyik legjobb befektetésnek számítsanak.

A 2027-es költségvetés egyik legnagyobb nyertese az egészségügy lesz. Nem lehet azonnal minden problémát megoldani, de ezzel a költségvetéssel nagy lépést tesznek afelé, hogy teljesítsék a vállalásaikat, és egy korszerű, emberséges egészségügyet hozzanak létre - hangoztatta.

A működő egészségügy minden magyar joga

Ruzsa Diána (Tisza) közölte: a működő egészségügy nem kiváltság, hanem minden magyar joga.

Azt mondta: az egészségügyet nem lehet arra építeni, hogy az ágazatban dolgozók úgyis mindent kibírnak. Az előző kormány nagyon jól tudta, milyen rossz állapotban van az egészségügy, amihez az vezetett, hogy egy orvosgeneráció tűnt el az országból az elmúlt években - értékelt.

Megjegyezte: az előző kormányok túl keveset költöttek az egészségügyre.

Úgy látja, olyan finanszírozás kell, amelyben nem termelik újra az adósságot a kórházak, épp ezért a jövő évi költségvetésben jóval többet költenek majd az ágazatra. A költségvetés ugyanakkor csak akkor ér valamit, ha a betegek is érzik a pozitív hatásait - mutatott rá.

Közölte: nem tudnak azonnal minden problémát megoldani, de négy évre kaptak megbízást, és ez a ciklusuk első költségvetése. Fontos feladatuknak tekintik, hogy az állam végre megadja az egészségügyi dolgozóknak azt, amire szükségük van - jelentette ki.

 

Tisza: a működő egészségügy minden magyar joga

Kovács Gyula (Tisza) kijelentette: a Tisza a 2027-es költségvetéssel megkezdi az egészségügy hosszútávú rendbe tételét.

Azt mondta: az egészségügyi szakdolgozók alkotják az egészségügy alappillérét, nélkülük nem működik a rendszer. Az elmúlt 16 év egyik legnagyobb mulasztása, hogy a helyzetük átfogó rendezése elmaradt - vélte.

Közölte: ugyan voltak béremelések, de ettől még komoly szakemberhiánnyal küzd az ágazat, az egészségügyi dolgozók túlterheltek. Kórházi osztályokat kellett bezárni a szakemberhiány miatt - fűzte hozzá.

Kiemelte: a kormány a korábbiaknál jóval többet fordít az egészségügyre, és a béremelés sok szakdolgozó mindennapi megélhetését teszi majd könnyebbé. Az új bértábla garantálja majd az előrelépést és a szakmai tapasztalat elismerését - mutatott rá.

Csökken a felesleges adminisztráció

Simon Zsuzsánna (Tisza) azt mondta, hogy a betegek és családtagjaik számára gyakran az orvosi vizsgálathoz vezető út okozza a legnagyobb problémákat. A nehézségeket felsoroló képviselő megjegyezte, hogy a háziorvos sem mindig tud időpontot foglalni a betegek számára. Hozzátette, hogy eközben például a saját Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választókerületében vannak olyan falvak, ahol egyáltalán nincs háziorvosi rendelés.

A betegeknek gyakran azért kell egyik szakrendelőből a másikba járniuk, mert az ellátórendszer szereplői nem működnek megfelelően együtt - jelentette ki.

A képviselő fontosnak nevezte az elektronikus kontrollbeutalók tényleges bevezetését és a felesleges adminisztráció csökkentését. Ugyanilyen lényeges az ügyelet, a mentőszolgálat és a kórházak együttműködésének a javítása, az egészségügyi és a szociális ellátások szorosabb összekapcsolására - közölte.

A dolgozók tartották életben az egészségügyet

Balatincz Péter (Tisza) hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésben 510 milliárd forinttal jut több az egészségügyre.

A politikus leszögezte, hogy az egészségügyben a rossz döntéseknek nem politikai, hanem emberi ára van.

Az előző kormány 16 évig táblázatokban kereste a választ, és papíron minden rendben is volt - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy eközben több, mint ezer háziorvosi körzet maradt állandó orvos nélkül, miközben például a protézisműtétekre is tízezrek várnak.

Az egészségügyet az elmúlt 16 évben az orvosok, az ápolók, a mentősök, a szakasszisztensek és a háziorvosok tartották életben, amikor pedig a kamara felemelte a hangját, az előző kormány inkább megnyirbálta a jogosítványait - jelentette ki.

 

Balatincz Péter felszólal az Országgyűlés rendkívüli ülésén (Fotó: MTI/Purger Tamás)
Balatincz Péter felszólal az Országgyűlés rendkívüli ülésén (Fotó: MTI/Purger Tamás)

Cél az egészségügyi alapellátás megújítása

Porpáczy Krisztina (Tisza) hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszer működőképessége az alapellátásban kezdődik. Kijelentette, hogy a jövő évi büdzsében nem a meglévő rendszer fenntartásához kívánnak többletforrásokat biztosítani, céljuk az alapellátás finanszírozási és szerkezeti megújítása.

A Fidesz 16 év alatt nem megoldotta, hanem elmélyítette a háziorvosi ellátás válságát, 2019-ben 481 betöltetlen praxis volt, ami 2026 novemberére 1033 háziorvosi körzetre nőtt - hívta fel a figyelmet.

A felszólaló a problémák között említette az orvostársadalom elöregedését, illetve azt, hogy a finanszírozás nem tartott lépést a rendelők működési költségeinek folyamatosan emelkedésével.

Rámutatott, hogy 35,4 milliárd forintnyi többletfinanszírozással javasolják megerősíteni az alapellátást, az úgynevezett fejkvótát pedig 43 százalékkal emelnék. Hozzátette, hogy a betöltetlen háziorvosi és fogorvosi praxisok támogatását negyven százalékkal bővítik, amivel 1,75 milliárdra emelik a rendelkezésre álló keretet.

A képviselő arról is beszélt, hogy tervezik a fiatal háziorvosok bértámogatásának emelését.

Bejelentette, hogy fogászati ellátásra 8,6 milliárd többletforrást javasolnak a jövő évi költségvetésben.

Porpáczy Krisztina arról is beszámolt, hogy 1,25 milliárd forintot szánnak öt kistérségi integrált egészségügyi és szociális központ elindítására.

Minden tizedik fogorvosi alapellátási körzet üres

Gurzó Mária (Tisza) azt mondta: Magyarországon minden tizedik alapellátáshoz tartozó fogorvosi körzet üres, ez mintegy 800 ezer embert érint. Békés megyében még rosszabb a helyzet, minden hetedik körzet üres. Eközben a fogorvosi társadalom is elöregedett, és problémás az utánpótlás - tette hozzá.

A kormánypárti képviselő kiemelte: a Tisza-kormány 194 iskolafogorvos és 110 fogászati szakrendelésben dolgozó fogorvos bérét a legmagasabb bértámogatási szintre emeli, mintegy ötéves bérrendezési adósságot törlesztve. Emellett minden közfinanszírozott fogorvosi rendelő a háziorvosi praxisokkal megegyező, havi 520 ezer forintos alapilletményt kap.

Kitért arra is, hogy a büdzsé az egészségügyre 510 milliárd forintos többletforrást biztosít, ebből 1,75 milliárd a közös házi- és fogorvosi keret, illetve 192 milliárd forint jut a szakdolgozói béremelésére.

(forrás: MTI)
hirdetés

Könyveink