A „kettős csapás” stratégia lényege, hogy nem egyetlen irányból támadja a daganatot, hanem először meggyengíti, majd elzárja azt a menekülőútvonalat, amelyre a sejtek a túlélés érdekében támaszkodnak.
A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.
A védőoltások a legtöbb ember számára hatékony védelmet nyújtanak a súlyos betegségekkel szemben, ugyanakkor az immunválasz erőssége jelentős egyéni eltéréseket mutathat. Az Arizona State University kutatóinak új vizsgálata arra keresi a választ, mi határozza meg ezt a különbséget.
A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.
Egy szakirodalmi áttekintés a probiotikumok fogyasztásához köthető klinikai és transzlációs bizonyítékokat foglalta össze, különös tekintettel a bél-agy tengely feltételezett mechanizmusaira és azokra a lehetséges hatásokra, amelyek a szorongás, depresszió, bipoláris zavar és a szkizofrénia esetén jelentkezhetnek.
A fehérjét nem kódoló RNS szakaszok képesek beépülni olyan ősi sejtes szabályozó útvonalakba, amelyek a daganatok kialakulásában és működésében meghatározó szerepet töltenek be.
Nemcsak stratégiai irányt jelöltek ki a mesterséges szövetszerű modellek kutatásának jövőjére, hanem útmutatót adtak a nemzetközi kutatóközösségnek is.