A hvg.hu szerint az influenza transzmissziójának pontos mechanizmusa körüli kérdőjelekre mutatott rá egy valós körülményeket modellező kísérlet.

A BBC Earth legújabb, január közepétől látható „Babasebészek: Születő csodák” című dokumentumsorozatáról írt kritikát az Index.

A közösségi terek érintési felületei (kilincsek, liftgombok, zárak) kritikus szerepet játszanak a patogének terjedésében, írja az Index.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

A krónikus fájdalomszindrómák kezelésében alkalmazott neuromodulációs terápiák, valamint az indikációk köre fokozatosan bővült az elmúlt 30 évben. A technológia fejlődésével számos új stimulátor eszközt, elektródatípust vezettek be.

A lehető leggyorsabban le kell követni, hogy milyen módon változott meg az Európában terjedő vírus – mondta Kemenesi Gábor virológus a 24.hu-nak.

Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik. Patogenezisében a genetikai hajlam, immunregulációs eltérések, az epidermális barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. A betegség lefolyását, a klinikai tünetek fellángolását szignifikánsan befolyásolja számos külső és belső környezeti faktor, így hormonális, emocionális, éghajlati tényezők, infekciók, inhalatív allergének, kontakt allergének, bizonyos élelmiszerek.

A fertőzések elsősorban az óvszer nélkül lefolytatott nemi aktus következményei, azonban az infekciók egy része egyéb módon is terjedhet. A transzmisszióban rendkívül fontos szerepet játszanak az aktuálisan tünetmentes fertőzöttek, akik a „láthatatlan, rejtett” járvány motorjai.