A University of Virginia kutatói szerint a kalóriaégetés szempontjából a futás kétségtelenül hatékony mozgásforma, azonban a cukorbetegség és az elhízás megelőzésében az ellenállásos edzés, azaz az izomerő fejlesztésére irányuló tréning előnyösebb lehet.
A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.
A GLP-1 és GIP receptorokra ható gyógyszerek képesek lehetnek csökkenteni az alkoholfogyasztás iránti vágyat, ezáltal új irányt nyithatnak az addiktológiai terápiák fejlesztésében.
Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.
A metabolikus szindróma elnevezés specifikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok olyan halmozódását jelenti, melyek patofiziológiai háttere az inzulinrezisztenciával hozható összefüggésbe. Pontos patomechanizmusa továbbra is tisztázatlan, azonban az inzulinrezisztencia és a centrális elhízás központi szerepe egyértelmű.
A metabolikus szindróma (MetS) napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása, amely egy komplex anyagcserezavar és számos krónikus, nem fertőző betegség rizikótényezője.
A Millió lépés az iskoládért programban 55 milliárd lépést, és ezzel csaknem 15 ezer kört tettek meg az Országos Kékkör virtuális útvonalán a résztvevők.