A szingapúri Nemzeti Rákközpont kutatói azt találták, hogy a vörös húsokban található pirin aktiválja a szervezetben a telomerázt, írja a hvg.hu.

Kutatók a Nature Genetics folyóiratban arról számoltak be, hogy egy új eljárással képesek voltak beavatkozni a telomeráz enzim működésébe, ami a dyskeratosis congenita ritka betegség kezelésében is áttörést jelenthet.

Egymillió USD a részvételi költsége annak a klinikai vizsgálatnak, amiben a telomeráz enzim révén nyernének plusz éveket, írja a PharmaOnline.

Bár a nemkódoló DNS rákkialakulásban játszott szerepét csak napjainkban kezdték vizsgálni, a Nature Genetics tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy máris megnyílt a lehetőség közel 200 mutációval kapcsolatosan célzott terápia kifejlesztése előtt. A nemkódoló RNS tumorkialakulásban játszott szerepét aCell Reports tanulmánya vizsgálja.

A Harvard Nobel-díjas professzora arra kérte a Nature Chemistry szerkesztőit, hogy töröljék 2016-os tanulmányát, írja a Qubit.

A közegészségügynek olyan absztrakt fogalmakkal is foglalkoznia kellene, mint amilyen az „életcél”, mivel ha valaki rendelkezik ilyennel, hajlamosabb részt venni a prevencióban, számos betegség kisebb eséllyel sújtja, és tovább él. A kutatások szerint az életcélzatosság tanulható.

Eddig elérhetetlennek hitt eredmények a tüdőrák kezelésében.

Tematikus számban dolgozza fel a Cell Stem Cell című szaklap az öregedés biológiájával kapcsolatos aktuális tudásunkat. Az egyik tanulmány arra a kérdésre is választ ad, hogy különbözik-e a két nem őssejtjeinek öregedése.

Az első erős bizonyítékot közölték arra, hogy génterápiával meghosszabbítható az idősebb élőlények egészséges élettartama. Az egerek után most nagyobb emlősök következnek – írja az [origo].

Etikai kérdéseket is felvet, hogy először sikerült kimutatni: a kromoszómák végeinek fiatalkorban mért hossza szorosan összefügg a várható élettartammal. A madarakon végzett vizsgálat eredményei az emberre is kivetíthetők.