Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

Az alacsony dózisú CT (LDCT) a magas kockázatú, még tünetmentes pácienseknél segítheti a daganat korai felismerését.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A Válasz Extra vendégei Szócska Miklós korábbi államtitkár, és Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója voltak.

A WHO előrejelzései szerint a daganatos megbetegedések száma 2050-re elérheti 35 milliót, a legfrissebb kutatások árnyalják a képet, írja a Qubit.

A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.

Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.

128 szeletes CT-vel és egy csúcstechnológiás digitális mammográffal bővült a Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum eszközparkja.

Március 7-én, szombaton ismét ingyenes tüdőrákszűrést végez nőknek az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet a nemzetközi nőnaphoz kapcsolódóan.