A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.

Átadták az új MR-készüléket a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermeksürgősségi Központjában. A fejlesztésnek köszönhetően az épületben a képalkotó diagnosztika teljes spektruma elérhető.

Speciális endobronchiális ultrahanggal (EBUS) bővült az Edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet orvosi eszközparkja.

A gombafertőzések előfordulása növekvő tendenciát mutat a világon, melyben szerepet játszik az immunszuppresszív betegségek és kezelések növekvő száma is. Klinikailag rendkívül változatos formában jelenhetnek meg a beteg immunstátusának függvényében. A betegség korai felismerése, a megfelelő diagnosztika használata és az adekvát terápia alkalmazása elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.

A program célja a tüdő egészségi állapotának átfogó felmérése, valamint a tüdőrák kialakulásához vezető kockázatok csökkentése szakmailag irányított folyamat keretében.

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.

Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

A kormány fenntartja azt az elkötelezettségét, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerét szeretné létrehozni, mondta a belügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti bizottságában tartott éves beszámolójában.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.