Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.

Egy emlődaganatos beteg történetéből néhány hét alatt magán- és közellátási botrány, adatvédelmi ügy, intézményvezetési vita és politikai történet lett. Az Országos Onkológiai Intézet vezetése eddig jobbára csak közleményekben reagált. A MedicalOnline-nak most Dank Magdolna főigazgató és Mátrai Tamás orvosigazgató többórás beszélgetésben, dokumentumokat és hivatalos levelezéseket is bemutatva válaszolt az eredeti cikkben megfogalmazott állításokra.

Az egészségügyi miniszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel 2027. január 1-ére halasztotta a gyógyszerészek vényírási lehetőségét.

Bartucz István az első látássérült inzulinpumpa-használó, aki kezelőorvosát is meggyőzte a modern technológia használatáról, írja az Economx.

A Forgalmazók az Egészségért Szövetség a receptre felírható segédeszközökre kedvezményes ÁFA-kulcs bevezetését és a támogatási rendszer korszerűsítését kezdeményezi.

Július 19-től teljes körűen NEAKh atáskörébe került a Batthyány-Strattmann László Alapítványtól az egyedi méltányossági kérelmek elbírálása.

Kiszámítható, átlátható és értékalapú gyógyszerbefogadásra van szükség Magyarországon, közölte az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán.

A diabéteszhez köthető vakság 90 százalékban megelőzhető, ám a finanszírozás és a szűrőhálózat hiánya miatt évente ezrek látása romlik végzetesen.

A parlament kedden megkezdte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának általános vitáját.