Mérhető betegbiztonság, gyorsabb és kiszámíthatóbb segítség, új vezetői kultúra, életpályamodell és átlátható gazdálkodás – ezek mentén alakítaná át az OMSZ-t Constantinovits Miklós.

Lefoglalták a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében keletkezett bizonyítékokat, közölte a külügyminiszter, Hegedűs Zsolt is megszólalt.

Eredetileg nem a magyarországi lombikbébi-ellátás kacskaringós történetével, a magánszolgáltatók térnyerésével, majd az államtól kiszervezett ellátás állami visszavásárlásának különös körülményeivel kívántam folytatni a MedicalOnline hasábjain megjelent, ezidáig a takarítást, radiológiát és élelmezést bemutató cikksorozatomat.

Az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai egy, az Indexhez eljuttatott dolgozói levélben számoltak be a szervezeten belüli kedvezőtlen folyamatokról.

Jelentős működési problémák léptek fel a B+N Magyarország Kft.-nél – értesült a Magyar Hang. A cég a korábban takarítási és intézményfenntartó munkákkal pályázatokon százmilliárdokat elnyerő B+N Referencia Zrt. feladatait vette át.

Csaknem 20 milliárd forint értékben kötött informatikai szerződések és kifizetések ügyében kezdeményezett vizsgálatot, és feljelentéseket is tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárjának véleménycikke téves vagy hibás adatokból kiindulva von le következtetéseket egy máskülönben fontos szakmai vitában: szükséges-e, és ha igen, mely szolgáltatásokat kiszervezni külső beszállítóknak az állami egészségügyi intézményeknél.

Kedden délelőtt házkutatás miatt vonultak ki a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói az Országos Onkológiai Intézetbe – értesült a Telex.