Azokban a kórházakban, ahol megtörtént az előírt átalakítás, már nem képződhet hiány, közölte Csiba Gábor, a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke az InfoRádióban.
Csaknem 190 milliárd forinttal csökkenhet jövőre az Egészségbiztosítási Alap költségvetése az idei 1460 milliárdos kiadási előirányzatához képest. Az idén 300 milliárdos gyógyszerkassza jövőre 83 milliárddal lesz kevesebb.
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság >> szakmai kollegium
2011-06-18
Új tanácsadói-hatalmi hálózatot szőtt maga köré az egészségügyi kormányzat a szakmai kollégiumok rendszerének átalakításával. A hatvan testület közül mindössze 9 tartotta meg korábbi elnökét, és a tagok közel hatvan százaléka is új. A Medical Tribune megnézte, mely kórházak adták a legtöbb kollégiumi vezetőt. Ám eközben figyelő szemünket az Operaházon tartottuk – az ottani botrány ugyanis az egész tárca vezetését átalakíthatja.
Összevonják a kórházakat Szolnok megyében. Az egészségügyi rendszer átalakításának egyik várható eredménye lesz az „1 megye — 1 kórház” felállás - írja a Szoljon.hu.
Többségében elégedetlenek saját teljesítményükkel a szakmai kollégiumok vezetői, ám úgy vélik: nem rajtuk múlt, hogy a folyamatosan változó politikai közegben nem tudták szakértelmüket a kormány reformelképzeléseinek szolgálatába állítani. Összeállításunkban a leköszönő kollégiumi elnököket arra kértük, válaszoljanak az általunk feltett alábbi három kérdésre. Most a klinikai genetikai, a sebészeti, a nukleáris medicina, és az ortopédiai szakmai kollégium elnökeinek véleményét ismerhetik meg.
Az élelmiszerbiztonságot, egy esetleges influenza világjárványt és a klímaváltozás egészségi hatásainak kezelését jelölte meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója Margaret Csan (Margaret Chan) a legfontosabb kihívásokként - tájékoztatta az MTI-t Kökény Mihály (MSZP) csütörtökön Genfből, a WHO hatvanadik közgyűléséről.
Milyen jövő vár a gyermekorvosokra? – erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Gyermekgyógyász Társaság tagjai a Győrött megrendezett Gyermekorvosok Első Érdekvédelmi Konferenciáján. A társaság a gyermekgyógyászok egzisztenciális biztonsága – és így szakmai függetlensége – erősítése érdekében új szekciót alapított.
Európa-szerte egyre kevesebb országban működik külön, kizárólag fiatalkorúak ellátására szakosodott praxis; a legtöbb helyen a háziorvosok a felnőttekkel együtt gyógyítják a gyerekeket is. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint a posztszocialista országokban kizárólag ott maradt meg ez a fajta speciális ellátás, ahol a gyermekorvosok szervezetet alapítottak és szakmailag megalapozott meggyőződésből kiálltak a 18 éven aluliak teljes körű gyermekorvosi ellátásáért. Jelenleg Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon létezik még az alapellátás szintjén gyermekgyógyászat. Észtországban és Lettországban megszűnt, a déli államokban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban azonban még működik a rendszer. Ausztriában, Hollandiában, Angliában és Svédországban már nem rendelnek gyermekháziorvosok.
Nem várnak tovább
A gyermek-háziorvosi praxisok csökkenő száma csak egy a sok probléma közül, amellyel a pediáterek kénytelenek szembenézni. Épp ezért a Magyar Gyermekgyógyász Társaság vezetői szervezetükön belül tagjaik és a gyermekorvoslás védelmében érdekvédelmi szekciót alapítsanak. A konferencián dr. Cziniel Mónikát, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház neonatológusát választották a tagozat vezetőjének, aki érdeklődésünkre elmondta: a gyermekgyógyászok helyzetének javítását, ezáltal a gyermekgyógyítás hatékonyságának növelését tűzte ki célul a társaság, mégpedig úgy, hogy a kórházakban dolgozó közalkalmazott vagy vállalkozói szerződéses kollégáik érdekvédelmét összehangolják az alapellátásban dolgozó gyermekorvosokéval. A gyermekgyógyászok elsődleges feladata, hogy a gyermekek egészségét megóvják. „Sokáig úgy tűnt, ehhez elegendő, ha folyamatosan képezzük magunkat, lelkiismeretesen dolgozunk, de mára bebizonyosodott, hogy ennél többre van szükség” – jelentette ki Cziniel Mónika, majd hozzátette: nem várhatnak arra, hogy az egészségügyi reform keretében a gyermekgyógyászok gondjai is majd valamikor megoldódnak, ezért megpróbálják saját kezükbe venni a sorsukat. Magyarországon még kevesekben tudatosult, hogy az erős orvosi érdekvédelem – amelynek Nyugat- Európában már hagyományai vannak – a gyógyító munka minőségének egyik legfontosabb záloga, különösen az ellátás szerkezetének átalakulásakor. Az érdekvédelmi szekció vezetője szerint nem nehéz belátni, hogy a magas színvonalú gyermekgyógyászati ellátáshoz kipihent, a gyermekek érdekeit minden más – politikai, gazdasági vagy egyéb – érdekkel szemben védelmezni képes gyermekorvosokra van szükség. Korábbi kiszolgáltatott helyzetükön akarnak változtatni oly módon, hogy a feladatok maradéktalan ellátásának biztosításához érdekérvényesítési pozícióba hozzák a gyermekgyógyászokat. Külön hangsúlyt helyeznek fekvőbetegellátásban dolgozó kollégáikra, előzetes felméréseik ugyanis azt mutatják, hogy a kórházakban tevékenykedő gyermekorvosok jövedelme jóval alacsonyabb, mint az egyéb szakképesítéssel rendelkezőké.
Régi célok, új eszközök
Szeretnék elérni, hogy a gyermekgyógyászok egzisztenciális biztonsága és ezzel együtt szakmai függetlensége jelentősen növekedjen. De kétségtelen, hogy a hatásos érdekvédelem első lépése az anyagi bázis megteremtése, ezért a társaság 20 millió forint támogatásért pályázik a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az érdek-képviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztésére kiírt projektre. A támogatásból szeretnének egy a gyermekgyógyászok helyzetét elemző kutatást készíteni, valamint jogsegélyszolgálatot hoznának létre. Ezenkívül egy minőségi betegellátást garantáló rendszer kidolgozását is tervbe vették. Az új szervezet, a régi szakszervezeti hagyományoktól eltérően, az egészségügyi ellátás különböző szereplőinek – biztosító, kórházigazgatók, orvosszakmai szervezetek – közös problémafeltáró és -megoldó, aktuálpolitika-mentes együttműködésére építve kívánja ellátni az érdekvédelmét, amire a nyugati országokban bőven találhatunk jól működő példákat. Cél az is, hogy a gyermekgyógyászok bekapcsolódhassanak egy olyan közös információs hálózatba, amely lehetővé teszi az együttgondolkodást, illetve a gyors és hatékony véleménycserét. Ha az egészségügy szerkezetváltásában korábban sorozatosan kudarcot vallott felülről érkező reformok után sikerre vezet egy alulról jövő kezdeményezés, az áttörést hozhat az ellátás egy kis szeletében, s ez példaértékű lehet a társorvosszakmák számára is – hangsúlyozza Cziniel Mónika.
Első lépés
Dr. Alexy Miklós, a győri Petz Aladár Megyei Kórház gyermekorvosa, a rendezvény egyik fő szervezője úgy véli, a szekció alapítása az első lépés; a későbbiekben elképzelhető, hogy a szervezet csatlakozik majd a Magyar Orvosok Szövetségéhez, amely szakszervezetként kevesebb mint fél év alatt több mint 14 és fél ezer orvost gyűjtött maga köré. A hazai orvostörténelemben egyedi kezdeményezésre azért van szükség, mert az orvosok egyénileg nem szeretnek „ujjat húzni” munkáltatójukkal – ha viszont csoportosan lépnek fel, azt a munkaadók kénytelenek meghallgatni és valamilyen módon tárgyalást folytatni a felvetett kérdésekről.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?