Mire számítanak 2022-ben az egészségügyi érdekképviseletek?

Elfáradtak, kiégtek az egészségügyi dolgozók a koronavírus-járványban – állítják egybehangzóan az ágazati érdekképviseleti szervek vezetői. Szerintük idén nem csak az ápolók, orvosok megbecsültségét muszáj növelni, de az egészségügyi rendszer átalakítását is folytatni kell. A Növekedés.hu felkérésére négyen foglalták össze röviden a várakozásaikat.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke:

Az egészségügyi ellátórendszer, ezen belül a kórházak jövője szempontjából a szakemberhiány a legégetőbb kérdés.

Muszáj megoldást találnunk a kiöregedő és az állami egészségügyet, vagy a pályát elhagyó kollégáink pótlására. Utánpótlás-neveléssel, kiszámítható és vonzó életpálya felkínálásával, a szakdolgozók és a nem a betegágy mellett dolgozó kollégák esetében fizetésemeléssel.

Mivel elfáradtak a kollégák, a pénz önmagában már nem jelent elég motivációt. Olyan ösztönző eszközöket kell bevetnünk, amely fontos számukra, így a munkahelyi kultúra javítását, mentális támogatást, a folyamatos tanulás lehetőségét, új innovatív technológiák használatát. Különösen azokat a digitalizációs megoldásokat kell rutinszerűen alkalmazhatóvá tenni, amelyekkel könnyebbé és biztonságosabbá tehetjük számuk a munkavégzést. A legfontosabb: érezniük kell, hogy megbecsüljük őket.

Bízom abban, hogy 2022-ben végre a kórházak finanszírozásán is úgy tudunk alakítani, hogy az valós költségeken alapul majd.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke:

2022-ben a legnagyobb örömet az jelentené, ha elmúlna a járvány. Ennek kicsi a realitása, de arra jó esély van, hogy a növekvő átoltottság és átfertőzöttség miatt nem nő az egészségügy terhelése, és egyáltalán: megtanulunk együtt élni a vírussal.
A választások utáni új kormánytól – mert függetlenül attól, hogy marad, vagy változik a kormánykoalíció összetétele: új kormány lesz – azt várom, hogy tegye meg azokat a szükséges és régóta halogatott lépeseket, amelyek a magyar egészségügyet hozzáigazítják a kor technológiai-kulturális szintjéhez és a szakember-ellátottsági realitásokhoz.

Ehhez nem elég a szerkezetváltás, a lakosság-közeli ellátások megerősítése, ezzel párhuzamosan szükség van a működés megváltoztatására, a szakmai szabályoknak a megújítására, és nem utolsósorban a köz- és a magánegészségügy tisztességes, transzparens, átlátható, betegérdekű együttműködésére.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke:

A kollégáink elfásultak és megkeseredtek az elmúlt másfél évben. A kiégés szinte mindenkit elért.

Ebben az igen nehéz helyzetben kell előre tekinteni, jövőképet mutatni az egészségügy szereplőinek. Nagyon nehéz feladat. 2022 az országgyűlési választásokról szól. Mint mindig, a MESZK most is ügyel arra, hogy ne tudják bevonni a pártpolitikai csatározásokba, így akciókat nem szervezünk, ellenben támogatjuk az ágazati szakszervezeteket az elvesztett jogaik visszaszerzésében, amelyeket az új szolgálati jogviszonyt szabályozó törvény csonkított meg.

Elkötelezettek vagyunk ugyanakkor abban is, hogy az általunk kiemelten fontosnak tartott kérdésekben újra egyeztetéseket kezdeményezzünk, így például további béremelésekről, az ügyeleti díjazásról, a kiemelt pótlékrendszer és az ágazati cafeteria-rendszer bevezetéséről.

Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke:

Bízunk benne, hogy 2022-ben a védőoltási programban nem kell a korábbi évhez hasonló tempóban versenyt futnunk az idővel, és tervezhetőbb lesz a normál betegellátás rendje.

A koronavírus-járvány számos olyan változást, jó gyakorlatot is hozott a mindennapi betegellátásba, melyeket a jövőben is meg kell tartanunk, ilyen például a telemedicina vagy az időpontfoglalást. Mindez kezdetben kényelmetlen lehet, de az időpontfoglalás hosszú távon a betegek érdekeit szolgálja, hiszen, ha tervezhető az ellátás, a háziorvosi praxisok magasabb minőségű, sokrétűbb ellátást lesznek képesek biztosítani.