A betegek tüneteiről való beszélgetés az orvosok leggyakoribb kommunikációs feladata. Egyszerűnek tűnő volta ellenére azonban ez a kommunikációs helyzet számos nehézséggel járhat. Különösen így van ez a sclerosis multiplex esetében, amelyben a tünetek sokszínűek, és ezek intenzitása, időbeni megjelenése is rendkívül változatos.
Az autizmus spektrum zavar egyre nagyobb gyakorisággal megállapított idegrendszeri fejlődési eltérés. A tünetek jelentős része és az alkalmazkodást nehezítő eltérések felnőttkorban is fennállnak, melyhez számos esetben komorbid pszichiátriai problémák társulhatnak. A személyre szabott támogatás biztosítása rendkívül fontos felnőttkorban is.
A gyermekneurológia területén az epilepsziás megbetegedések és azok differenciáldiagnosztikai problémája a leggyakoribb kihívás. A gyermekkori epilepszia gyakorisága 1%, a fiatalon induló rohamok hátterében gyakran perinatalis sérülés vagy agyi fejlődési rendellenesség áll.
Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai arra jutottak, hogy a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.
A demens emberekkel való egészségügyi kommunikáció sajnos általában meglehetősen szegényes és erőteljesen paternalisztikus. A képzésekből gyakran hiányzik ez a témakör, így sokan nincsenek felkészülve a demenciával kapcsolatos kommunikációs problémákra.