A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

Londoni orvosok sikeresen helyreállították hosszú-coviddal élő betegek szaglását egy, az orrplasztikában alkalmazott műtéttel – írja a Telex.

Az agyi atlasznak nevezett óriásprojekt az emberi agy idegsejtjeinek feltérképezését, az agyfejlődés sejtszintű dinamikájának vizsgálatát tűzte ki.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.

Egy újabb tudományos „tény”-ről derült ki, hogy mítosz: a Science cikke bemutatja, hogyan alakult ki az a hit, miszerint az ember szaglása elcsökevényesedett. Ezzel ellentétben szaglásunk kiváló, és sokkal fontosabb, mint gondolnánk, érvel John McGann, a Rutgers Egyetem idegkutatója.

Sejtátültetés után járókeretbe kapaszkodva újra tud járni egy férfi, aki egy késes támadás után mellkastól lefelé megbénult - olvasható egy, a műtétről megjelent tanulmányban.

Amerikai evolúciógenetikusok egy lépéssel közelebb kerültek a barátság rejtélyének megoldásához, és genetikai alapot találtak arra, hogy miért támogat egy ember valakit, aki nem a rokona.

A non-invazív diagnosztika egy új módszeréről számolnak nagy-britanniai kutatók, ami a gyulladásos bélbetegségek differenciáldiagnosztikájának és nyomon követésének olcsó eszköze lehet.