A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

Ahhoz, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani, a lezajlott rohamot minél nagyobb pontossággal kell rekonstruálni, így az anamnézis, különösen a heteroanamnézis és a provokáló tényezők felderítése kiemelkedő jelentőségű.

A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.

Az esztétikai beavatkozások között egyik legnépszerűbb a botulinum toxin ránckezelés, melynek elsődleges célja a mimikai izmok relaxációja, így a mimikai ráncok csökkentése.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Placenta accreta spektrum (PAS, azaz kórosan invazív placentáció, lepénybeágyazódási rendellenesség) esetén a placenta rendellenesen tapad a méhfalhoz, így nem lehet leválasztani a méhfalról, vagy leválasztása potenciálisan életveszélyes vérzéssel járhat. PAS esetén a méh szöveteinek a normális terhességre jellemző fiziológiás rétegződése zavart szenved: legenyhébb esetben a transzformált endometrium (decidua) tűnik el, súlyosabb fokú zavar esetén pedig a trophoblastos migráció eléri a miometriumot, a szerózát, de akár még ennél is tovább hatolhat.

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

A jelen összefoglaló célja iránymutatást adni a fenyegető koraszülés és a koraszülés diagnózisát, prevencióját és kezelését illetően, figyelembe véve a hazai sajátosságokat.

A várandósok rutinszerű hüvelyflóra szűrésével jelentősen visszaszorítható a népbetegségnek számító koraszülés kockázata.