A Clostridioides difficile fertőzések megelőzésére hatásos módszerekre van szükség; a transzmissziót csökkentő higiéniai szabályok betartása, a racionális antiobiotikum-alkalmazás és a páciensek immunrendszerének erősítése mellett.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.
Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.
A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián.
A dokumentum a neuroendokrin neopláziák (NEN) radioligand terápiával (RLT) történő kezelésének olasz nemzeti konszenzusát ismerteti, amelyet az Olasz Neuroendokrin Tumor Társaság (Itanet), az Olasz Nukleáris Medicina Társaság (AIMN), az Olasz Endokrinológiai Társaság (SIE) és az Olasz Orvosi Onkológiai Társaság (AIOM) készített 2024-ben.
Az Európai Neuroendokrin Tumor Társaság (European Neuroendocrine Tumor Society; ENETS) 2023-ban jelentette meg azokat az irányelveit, amelyek a funkcionáló pancreas neuroendokrin tumorok (Pan-NET) diagnózisához és kezeléséhez adnak útmutatást. A következőkben rövid összefoglalót adunk az iránymutatásból.
A demenciaszindróma más tünetektől való elkülönítése mellett a degeneratív demenciák tüneti elkülönítése nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban. A demencia ellátása interdiszciplináris feladat, a diagnosztikai kritériumrendszerek alkalmazása több szakma együttműködését igényli. A biomarkerek hozzáférése korlátozott, gyakran költségesek, emiatt különösen fontossá válik a kognitív, a neurológiai és a pszichiátriai tünetek pontos felmérése.