Minden ötödik gyermeket érint a száraz bőrt és bőrviszketést okozó atópiás dermatitisz. Ők kevesebbet alszanak, nem tudnak eléggé koncentrálni az iskolai órákon, sokakat közülük zaklatás is ér betegségük látható jelei miatt. Szeptember 14-én, az AD világnap kapcsán egy olyan betegségre irányul a figyelem, amely társadalmi üggyé vált a fejlett világban. Prof. Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke segített jobban megérteni az AD hátterét, és hatását a betegek mindennapjaira.

A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.

A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.

Itthon is végzünk európai uniós projekt keretében tüdőrákszűrést low dose CT-vel. A sugárdózis ilyenkor olyan kicsi, hogy akár évente is ismételhető lehet. Ezzel a tüdőrák korai stádiumban mutatható ki, amikor még meg is gyógyíthatjuk a beteget – nyilatkozta lapunknak dr. Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.

Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.

Leggyakrabban akut szemfelszíni irritáció, szemhéjszéli gyulladás, valamint allergiás reakciók léphetnek fel, amelyeket a műszempilla-ragasztóban található vegyi anyagok okozhatnak.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.