A kezeletlen cukorbetegség olyan súlyos szövődményekkel járhat, mint a látásromlás és annak akár elvesztése, szív-és érrendszeri betegségek vagy akár a végtagvesztés.   

A bélmikrobiom kölcsönhatásai nemcsak a kezeléseket segíthetik például 2-es típusú cukorbetegségben, hanem prediktív célokra is felhasználhatók.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

A böjt hatására termelődő hormonok segítik a sejtmegújítást és egyes daganatos betegségek megelőzését.

Az ajánlás szerint célszerű a bevitt energia 40-70 százalékát szénhidrátból magunkhoz venni, írja összefoglalójában a WEBBeteg.

A cukorbetegség mint a modern kor civilizációs betegsége a világ egyre több országában válik fontos népegészségügyi problémává. A Nemzetközi Diabétesztársaság adatai alapján 2021-ben világszerte 537 millió cukorbeteg felnőtt (20–79 éves korosztály) élt, számuk várhatóan 2030-ra 643 millióra, 2045-re 783 millióra fog növekedni (1).

Az élelmi rostok és a „jó” bélbaktériumok önmagukban is kedvezően befolyásolják a bélrendszer egészségét. Kevésbé ismert az a tény, a bélbaktériumok is „szeretik” a rostban gazdag ételeket, így a bél mikrobiomja szempontjából sem mindegy, mennyi rostot fogyasztunk.

Bár a koronavírus-betegség (COVID-19) elsősorban légzőszervi betegségként emlegetett, de egyre több evidencia jelenik meg a gasztrointesztinális traktust érintő hatásairól is. Számos táplálási társaság jelentette meg ajánlásait, melyek kitérnek a gasztrointesztinális manifesztáció jelentőségére a táplálásterápia szempontjából is.

Amerikai populáción végzett vizsgálati eredmények szerint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása csökkenti a hepatocellularis carcinoma (HCC) kialakulásának kockázatát.

Napi 25-29 gramm rostbevitellel számos krónikus kórkép incidenciája csökkenthető lenne. A fejlett országok lakosságának a rostfogyasztása ennél kevesebb.