Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

Nincs benne a köztudatban, pedig a jeleit mindannyian tapasztaljuk: az RSV átlagosan 4-8 héttel korábban kezd el járványszerűen terjedni, mint az influenza. De melyek a jellemző tünetei, mennyire veszélyes, és mit tehetünk a megelőzés érdekében? Cikkünk választ ad a legfontosabb kérdésekre – még épp időben ahhoz, hogy informáltan és tudatosan csökkenthessük a kockázatokat az RSV-szezon kezdete előtt.

A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.

A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a cukorbetegség nem pusztán anyagcsere-zavar, hanem komplex szív- és érrendszeri betegség, közli a PharmaOnline.

Világszinten Magyarország az elsők között van a fej-nyaki daganatok halálozási listáján, pedig korai stádiumban felfedezve ezek a ráktípusok is jó eséllyel gyógyíthatók

A Point of Care (POC) tesztek előnye, hogy azonnali eredményt adnak, ami elősegíti a gyorsabb diagnózis felállítását, azonnali terápiás döntések meghozatalát, valamint a betegek pontosabb követését.

A humán metapneumovírus (hMPV) jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések kialakulásában. A betegség diagnosztikai lehetőségeinek meghatározása és a kezelési stratégiák optimalizálása hozzájárulhat a betegség teljes körű gyógyításához.

Az Egészség világnapja közeledtével dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológus főorvosa ad tanácsot, mikor, kinek, milyen vizsgálatokra érdemes bejelentkeznie.

Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók egészségi állapota még az átlagpopulációénál is rosszabb. Ezen változtatnának annak a szakmai fórumnak a szervezői, amelynek első rendezvényén párbeszédet kezdeményeztek az ágazat szereplői között.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.