A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb.

A kezdetben glükózcsökkentő tulajdonságaik miatt kifejlesztett nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) inhibitorok (SGLT2i) a gyógyszeres terápia sikertörténetévé váltak, amelyek szív- és érrendszeri jótékony hatásai messze túlmutatnak a vércukorszint szabályozáson.

A csecsemő- és gyermekkori hirtelen keringésmegállás patofiziológiája jelentősen eltér a felnőttkoriétól, és ritkábban is fordul elő. Sajnos a sikeres gyermekkori újraélesztések aránya alacsony, az idegrendszeri kimenetel pedig sokszor kedvezőtlen.

A végstádiumú szívelégtelenségben szenvedők kezelésében látványos előrelépést hozhat a xenotranszplantációhoz köthető várakozások sikeressége, de a beültethető mechanikus keringéstámogató eszközök is alapjaiban változtathatják meg a jelenlegi transzplantációs indikációs kritériumokat.

Jelenleg az akut ischaemiás stroke reperfúziós kezelésében újabb paradigmaváltás korszakát éljük: egyre kevésbé a merev időablakok és egyre inkább a fejlett képalkotó eszközökkel megítélhető egyéni patofiziológia határozza meg, hogy a kezeléstől várható-e klinikai haszon.

Egy amerikai kórház olyan eljárást próbál ki, amely a szervezet lehűtésével nyerne időt a traumatológusok számára, hogy beérkező súlyos sérültek műtéteire több idő állhasson rendelkezésre.