Az immunrendszer és az idegrendszer az orrunkban is összefügg: az orr keserűt és édest érzékelő receptorai védenek a bakteriális fertőzésekkel szemben.
Miért van az, hogy míg már tíz Mycobacterum tuberculosis baktérium elegendő a tuberkulózis kialakulásához, addig a kolera fellépéséhez több tízmillió Vibrio cholerae-nek kell bejutnia a szervezetbe? Erre a kérdésre keresett választ egy francia és egy portugál kutatókból álló munkacsoport, s eredményeiket a PLoS Pathogens legutóbbi számában jelentették meg.
Amerikai mikrobiológusok az antitestek új működési módját fedezték fel: nemcsak a szervezet immunsejtjeit késztetik a betolakodó baktériumok elpusztítására, hanem a baktériumokat is egymásnak ugrasztják.
Napjainkban, amikor jelentősen megnőtt a kórokozók ellenállása az antibiotikumokkal szemben, különösen fontos új módszerek keresése a patogének elleni harcban. Szingapúri tudósok most egy olyan baktériumot hoztak létre, amely felismeri és megöli a patogén Pseudomonas aeruginosa baktériumot. Eredményeiket a Molecular Systems Biology című folyóirat közölte.
A baktériumok akkor válnak rezisztenssé egy antibiotikumra, ha a baktériumpopuláció néhány egyedében olyan mutáció alakul ki, amely megvédi őket az antibiotikum hatásától. Ezek a baktériumok a többinél gyorsabban fognak szaporodni, például azért, mert gyorsabban tudják kipumpálni szervezetükből az antibiotikumot, mint a többiek.
Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus matematikai modellek segítségével kutatja, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között...
Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus azt kutatja matematikai modellek segítségével, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?