Az immunrendszer és az idegrendszer az orrunkban is összefügg: az orr keserűt és édest érzékelő receptorai védenek a bakteriális fertőzésekkel szemben.
Miért van az, hogy míg már tíz Mycobacterum tuberculosis baktérium elegendő a tuberkulózis kialakulásához, addig a kolera fellépéséhez több tízmillió Vibrio cholerae-nek kell bejutnia a szervezetbe? Erre a kérdésre keresett választ egy francia és egy portugál kutatókból álló munkacsoport, s eredményeiket a PLoS Pathogens legutóbbi számában jelentették meg.
Amerikai mikrobiológusok az antitestek új működési módját fedezték fel: nemcsak a szervezet immunsejtjeit késztetik a betolakodó baktériumok elpusztítására, hanem a baktériumokat is egymásnak ugrasztják.
Napjainkban, amikor jelentősen megnőtt a kórokozók ellenállása az antibiotikumokkal szemben, különösen fontos új módszerek keresése a patogének elleni harcban. Szingapúri tudósok most egy olyan baktériumot hoztak létre, amely felismeri és megöli a patogén Pseudomonas aeruginosa baktériumot. Eredményeiket a Molecular Systems Biology című folyóirat közölte.
A baktériumok akkor válnak rezisztenssé egy antibiotikumra, ha a baktériumpopuláció néhány egyedében olyan mutáció alakul ki, amely megvédi őket az antibiotikum hatásától. Ezek a baktériumok a többinél gyorsabban fognak szaporodni, például azért, mert gyorsabban tudják kipumpálni szervezetükből az antibiotikumot, mint a többiek.
Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus matematikai modellek segítségével kutatja, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között...
Az MTA-ELTE Ökológiai és Elméleti Biológiai Kutatócsoport munkatársa, dr. Czárán Tamás evolúcióbiológus azt kutatja matematikai modellek segítségével, hogy milyen körülmények között alakul ki kooperáció baktériumok között.