Ritka esetek Az alábbi ritka esetek mind feladták a leckét a kollégáknak, hol a semmitmondó vagy a más betegségre utaló fizikális elváltozások, hol pedig a műtéti nehézségek miatt. Az is közös bennük, hogy a kongresszusok „csemegéiként” vonták magukra a hallgatóság figyelmét. Dobverőujj daganattól Az 52 éves nőbeteg fájlalta az ujjvégeit, a lábszárát és a bokáját, körömlemezei pedig feltűnően mozogtak. A tünetek alapján felmerült, hogy az erős dohányos nőnek hipertrófiás oszteoartropátiája van. Ez a kórkép többnyire paraneoplasztikus szindrómaként jelentkezik dobverőujjal, a disztális hosszú csöves csontok periosztealis hiperosztózisával és ízületi fájdalmakkal. A röntgen és a csontszcintigráfia kimutatta ezeket a csontelváltozásokat, a mellkasi röntgenfelvételen pedig a jobb felső tüdőlebenyben körülírt sugáráteresztő léziót találtak, ami adenocarcinomának felelt meg. A kórosan mozgó körömlemez az óraüvegköröm, illetve a dobverőujj első jele lehet. Később a köröm egyre domborúbbá válik, a pulpa atrofizál, és az ujjbegy, illetve az utolsó ujjperc elasztikusan, ödémásan megduzzad. Ezek az elváltozások különösen gyorsan progrediálnak, ha a hipertrófiás oszteoartropátia paraneopláziás jelenség, és erős fájdalmak, valamint helyi gyulladásos reakciók kísérik. Dr. Joachim Meyer (Heidelbergi Egyetem, Belgyógyászati Klinika) szerint, ha sikerül elhárítani az alapbetegséget (lásd a keretben), akkor rendszerint a panaszok is megszűnnek. A tüneti kezelés nem szteroid antireumatikumokkal vagy pamidronát- infúzióval történhet. A beteg ujj- és ízületi fájdalmai a lobectomia után megszűntek, a körömlemez elváltozásai azonban perzisztáltak.

Érzékenységet okozó áramlás Fognyaki, gyökér-, cement- és dentinérzékenységnek is nevezik azt a tünetegyüttest, amelyet több mint száz éve leírtak már, de általános panasszá csak napjainkban vált. Az utóbbi időben ugyanis, hála a megfelelő prevenciónak, csökkent a fogbetegségek száma, és egyre több az idős korra megmaradó fog. Az ínysorvadás, a cement- és a zománcréteg kopása vagy savas ételek-italok okozta oldódása érzékennyé teszi a fogakat. Ez a dentinérzékenység hazánk felnőtt lakosságának mintegy 40 százalékát érinti, de fogorvoshoz kevesen fordulnak, pedig a pulpára is kiterjedő irritáció fogbélgyulladással járhat, ami a fog elvesztéséhez vezethet. A dentinérzékenység hátterében a ma elfogadott elmélet szerint a szabaddá vált dentincsatornák folyadékáramlása áll. Ezeket a gyökérfelszínen cement és ínyszövet, a koronán változó vastagságú zománcréteg fedi. A szabaddá vált csatornákban a dentinfolyadék a különböző hő- és ozmotikus (hideg-meleg; édes-sós-savanyú) ingerek hatására kifelé vagy befelé áramlik, ez pedig fájdalmat okozhat. Dentinérzékenység ugyan a fog látható anyagvesztesége nélkül is kialakulhat, például fogkő-eltávolítás vagy fogfehérítés után, az esetek többségében mégis fognyaki vagy rágófelszíni kopásokat figyelhetünk meg. Ezek egyik oka a helytelen (kemény fogkefével, durva fogkrémmel, a fogak külső felszínének vízszintes súrolásával végzett) fogmosás. Az éjszakai fogcsikorgatás rágófelszíni és fognyaki kopásokat okoz. A differenciáldiagnosztika szempontjából a fogszuvasodás és a fogágybetegségek elkülönítése a fogorvos feladata.