A 15–29 éves korosztály jelentős része szerint könnyű hozzájutni efféle szerekhez, kétharmaduk a szigorúbb törvényi szabályozás mellett érvelt.

A pontos igények megismeréséhez online kutatást indítottak az 1-es típusú cukorbeteggel együtt élő családok körében.

Reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés indul az SE-n klinikai és alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusoknak.

A BMJ Mental Health folyóiratban jelent meg a japán Kagoshima University kutatóinak cikke, amely szerint a kognitív viselkedésterápia bizonyítottan javítja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) tüneteit, így ígéretes nem farmakológiai kezelési módot kínál.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

A PTE-n folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat a gyógyszeres kezelések hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok.

A „kettős diagnózisú” pácienst rendkívül nehéz felismerni. Gyakran csak a két probléma egyikét azonosítják. A mentális rendellenességgel diagnosztizált betegek egyik része tagadja az ivást vagy a droghasználatot, míg a másik felénél a szerhasználat elrejtheti a mentális rendellenességet.

Új ellátási modellekre van szükség, nagy segítséget jelenthet a digitális medicina, éppen a szociálisan hátrányos rétegekben – mondja Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

A testtömeg legalább 10%-os csökkenése testmozgással párosulva az osteoarthritisben szenvedő elhízott betegek kezelésének alappillére, és jelentős javuláshoz vezethet a tünetekben, a fájdalomcsillapításban, a fizikai funkciókban és az egészséggel összefüggő életminőségben.

Dravet, Lennox, Gastaut – nevek, melyek ugyanazt és egyben mást és mást jelentenek sokunknak. Híres tudósok, akikről, kutatásaik kiemelkedő jelentősége miatt elnevezték a szindrómákat.