Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A János kórházzal kapcsolatos felvetésekre reagált Rétvári Bence parlamenti államtitkár az Országgyűlésben, míg Takács Péter a Facebookon.

Az RTL szerint az egészségügy privatizációjából is kivette volna a részét Sulyok Tamás, a napokban hivatalba lépő köztársasági elnök.

2024. január első napjától új menedzsment irányítja a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt-t. Az alapításának 75. évfordulóját idén ünneplő vállalat új vezérigazgatójával, Füzesi Judittal – aki 2011-től a cég egyik felsővezetői tagja – beszélgetünk Magyarország piacvezető gyógyszerkereskedelmi cégének jelenéről, jövőjéről.

Egy friss felmérés szerint Németországban idén 22 kórháznak kellett gazdasági okokból bezárnia, írja a Magyar Hírlap.

A kulturális és innovációs miniszter döntése értelmében március 7-étől Kiss Ádám a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új elnöke.

A BM államtitkára szerint az egészségügy átalakításának célja a lehető legjobb színvonalú ellátás biztosítása mindenhol az országban.

Már nem az orvosok, hanem a befektetők diktálják az ütemet a magánegészségügy fejlődésében – mondta a Magyar Hangnak Rékassy Balázs.